A termelővállalatok, a csomagolástechnikai szereplők és a logisztikai szolgáltatók számára is egyre kevésbé halogatható kérdés az ipari digitalizáció. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform új elnököt választott, és ipari digitalizációs stratégiai javaslatot készít elő a kormányzat számára.
A szervezet május 28-i közgyűlésén Ács Istvánt, ipari digitalizációs és innovációs szakembert választották elnöknek. A Platform szerint Magyarország versenyképessége szempontjából kulcskérdés, hogy a hazai ipar milyen gyorsan tud alkalmazkodni az automatizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt gyártás terjedéséhez.
A tét jelentős: a KSH adatai alapján az ipari termelés 2023-ban a magyar GDP 22 százalékát adta, ami uniós összevetésben is számottevő arány. A digitalizáció azonban nem csak a nagyvállalatok ügye.
A pontosabb adatgyűjtés, a termelési folyamatok nyomon követése, az automatizált raktári és gyártási megoldások, valamint az AI-alapú döntéstámogatás közvetlenül hat a hatékonyságra, a kapacitások kihasználására és a költségek tervezhetőségére.
A Platform szerint a digitalizációba irányuló beruházások egy része akár 6–18 hónap alatt megtérülhet, ha a fejlesztés valódi vállalati problémára ad választ. Az előkészülő stratégia célja ezért nem általános technológiai ígéret, hanem olyan szakmai irány kijelölése, amely a vállalati gyakorlatban is használható megoldásokat támogat.
Ács István több mint 35 éves ipari innovációs tapasztalattal rendelkezik. Korábban a Bosch Rexrothnál dolgozott, 1999-től a magyarországi tevékenységet irányította, 2015-től pedig az Adria-régiós működésért is felelt. Nevéhez köthető a CU.BE Budapest oktatási és élményközpont, valamint a Smart Manufacturing, azaz SmartMan Konferencia és Fesztivál elindítása is.
A témában ez a cikkünk is érdekelheti: Már korántsem az alacsony ár a legfontosabb a logisztikában
Forrás és fotó: Double Decker Communications
