A Tisza szennyezésének problémájára nehéz a megoldás, ugyanis nem csupán egy országot érint. Magyar és ukrán aktivisták is dolgoznak rajta, azonban a szennyezést nem sikerült felszámolni az elmúlt években.
Percenként akár többszáz PET-palack
A tiszai vízszennyezés több mint másfél évtizedes probléma: 2004 óta jelentős mennyiségű növényi uszadékkal kevert PET-palackot és egyéb kommunális hulladékot szállít a víz hazánkba.
Percenként akár ötszáz PET-palack is áthalad (Kép forrása: PET Kupa)
A hulladékfelszámolást nehezíti, hogy az általában a folyópartokon, medrekben, ár- és hullámtereken illegálisan lerakott hulladékot már egy kisebb árhullám is képes magával ragadni
– nyilatkozta a Világgazdaságnak Siklós Gabriella, Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője. Ez a hulladékmennyiség a hazai folyószakaszokon is kiegészül a folyópartokon hagyott illegális hulladékkal. A szennyezés intenzitását a szakemberek az adott szelvényen percenként áthaladó palackok számával határozzák meg: az elmúlt tizenöt év alatt negyven esetben volt ötven palack vagy azt meghaladó intenzitású szennyezés a Tiszán, a csúcsérték pedig elérte a percenkénti 300-500 palackot is.
A probléma megoldása az országok közötti együttműködés lehet: jelenleg minden egyes szennyezés esetén a magyar és az ukrán elnök felveszi a kapcsolatot, és információt cserélnek. Az ukrán partner teljesen nyitottan és együttműködően viszonyul a problémához. Amíg nem tudják helyben, szervezetten megoldani a hulladékkezelést, és felszámolni az illegális lerakásokat, magyar akciókban segítenek a hazai szakembereknek az árhullám levonulása után.
Hazánkban többféle környezetvédelmi kezdeményezés célozza a tiszai szennyezés megszüntetését, ilyen a Klímavédelmi Akcióterv keretében működő Tisztítsuk meg az országot projekt. Számos magán- és közcélú kezdeményezéssel folyamatosan szerveznek kiegészítő akciókat a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok támogatására.
