Európa papír- és cellulózipara a világon a második legnagyobb. A 2014-es adatok alapján az ágazat több mint 130 millió tonnát állított elő, ami a globális termelés körülbelül 23%-a. Becslések szerint ebből 11 millió tonna nem újrahasznosítható hulladék lett.
Fosszilis tüzelőanyag helyett papírhulladék
Az EU papírlánc-projektjének célja, hogy hasznosítsa ezt a papírhulladékot, hogy más iparágak, például az építőipar és a bányászat erőforrásként használhassák fel.
Az Business Planet (Euronews) azért kereste fel Johan Elvnertet, az erdőalapú technológiai platform főtitkárát, hogy többet megtudhassunk arról, hogyan helyettesítik papírhulladékkal és más faalapú anyagokkal a fosszilis tüzelőanyagokat.
– A cellulóz- és papíripar sok erőforrást igényel: átalakul-e az ágazat a fenntarthatóbbá válás érdekében?
– Az EU cellulóz- és papíripara a lehető legtöbbször újrahasznosítja az egyes papírszálakat, de végül a szál egyszerűen túl rövid ahhoz, hogy újra felhasználható legyen, és az olyan hulladékok, mint a festékmaradványok, ásványi töltőanyagok vagy az eldobott papírzacskóba ragadt élelmiszerek, felhalmozódnak.
Ami nem használható fel a termékekhez, abból elégetéskor főleg energiát nyernek, de az ipar nagyon keményen dolgozik azon, hogy a mai hulladékot felhasználják a holnap termékeihez. A Papírlánc-projekt jó példa erre. Egy másik példa a halgazdaságok élelmiszer-termesztése és a cellulózüzemek tisztítóvize. Legjobb tehát, ha nem hulladékként gondolunk rá, hanem mint erőforrás.
Átlátszó fa helyettesítheti az üveget
– Ez azt jelenti, hogy a fa új korszakát éljük?
– A fa fantasztikus és megújuló. Az embereknek sok izgalmas ötletük van, hogy hogyan lehet a fosszilis anyagokat fával helyettesíteni. Például a kutatók átlátszó fát fejlesztenek, amely helyettesítheti az üveget. De nagyon örülök, amikor olyan hagyományos termékeket látok, mint a papírzacskók visszatérése, vagy olyan fa felhasználásával készült épületek, amelyek valóban szén-dioxidot tárolnak a városokban.
– Nem kellene inkább védenünk az erdőket, mint még többet kivágni?
– Magam is egy családi erdő tulajdonosa vagyok, így tudom, hogy egyszerre lehetséges használni és védeni is az erdőt.
A fákat a nagyszüleim ültették, én pedig most „betakarítok”, aztán én is elültettem azokat a fákat, amelyeket a következő generációk fognak kivágni. Óriási ajándék látni a vadon élő állatokat, például a jávorszarvasokat és a vaddisznókat az erdőnkben. Amikor kivágunk egy fát, tudom, hogy fenntartható dolgokra, olyanokra, amelyekre az embereknek tényleg szükségük van.
Képek forrása: Csomor Zsolt
