Jelentősen visszaesett az áruforgalom úthosszúsága és mennyisége tavaly 2021-hez képest. Legnagyobb mértékben, 26 százalékkal a vízi szállítás esett vissza, de csökkent a vasút és közút teljesítménye is, elsősorban a háborús helyzet és az aszály miatt.
Az orosz háború következményei
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) felmérése szerint az infláció, az orosz-ukrán háború, valamint az aszály okozta terméskiesés miatt visszaesett az áruszállítás Magyarországon. A közúti, vasúti és vízi áruforgalom volumene (261 millió tonna) 6 százalékkal, teljesítménye (50,2 milliárd tonnakilométer) 0,5 százalékkal csökkent tavaly 2021-hez képest. Az orosz-ukrán háború a lengyel-fehérorosz határra korlátozta az Ázsia és Európa közötti selyemút forgalmát, elkerülve Magyarországot. Ráadásul a megugró orosz-kínai kereskedelem miatt kapacitáshiány lépett fel a transzszibériai vasúton. Ugyanakkor a háború következtében új szállítási irány is született, miután az ukrán import és exportforgalom megindult az adriai kikötők és Ukrajna között.
Európán belül a szervezetlen felújítások miatt veszített versenyképességéből a vasút. Ehhez hozzáadódott az energiaköltségek növekedése, amely a vasutat rosszabbul érintette. Ezért a korábbi tendencia megfordult, és a vasútról a közútra terelődött a forgalom egy része. A közút versenyképességét javította, hogy a hazai vasúti vontatás energiaköltsége az uniós átlagnál is nagyobb mértékben nőtt.
A vasutat a gabonaimport segítette
A vasúti szállításnál a közúttal ellentétes folyamatok játszódtak le tavaly. Nemzetközi viszonylatban csökkent a fuvarozott tonna és távolság is. Belföldön viszont nőtt a szállított áru tömege és a távolsága. Ennek oka, hogy a hazai aszály miatt rekordalacsony volt a gabonatermés, ezért Magyarország importra szorult, a volumene és értéke több mint háromszorosára nőtt 2022 első kilenc hónapjában az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint. Elsősorban Ukrajnából érkezett gabona a hazai malmokba és ez javította a vasúti fuvarozás teljesítményét, ezért a vasúton fuvarozott árutömeg kisebb mértékben (1,3 százalékkal) csökkent, mint a közúti. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint, melyet a 13. Közlekedéslogisztikai Konferencia keretében mutattak be, 2023-ban több mint 42 ezer gabonaszállítmány lépett át a határon Ukrajnából Magyarország felé, a szállított áru mennyisége meghaladta a 2,3 millió tonnát.
Az aszály kiszárította a vízi szállítást is
A nagy szárazság rendkívül rossz hatással volt a vízi szállításra. Mivel nem termett elegendő gabona, visszaesett az export. Ráadásul kapacitáshiány is fellépett a háború hatására. Az uszályok az aldunai kikötőkből szállították az ukrán exportgabonát. Egyedül a belföldi vízi szállítás nőtt szerény mértékben, de ez nem tudta ellensúlyozni a kieső nemzetközi forgalmat, így összességében negyedével kevesebb árut szállítottak tavaly vízen, mint 2021-ben.
(Forrás. MLSZKSZ)
