A Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja évindító szakmai konferenciát tartott, amelynek fókuszában az ágazat előtt álló kihívások álltak. A rendezvényen résztvevők megismerhették, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a következő időszakban az ellátási láncok működését és a logisztikai döntéseket.
Mire számítsunk a logisztikában?
A logisztikai ágazat szereplői számára egyre nehezebb eligazodni a gyorsan változó gazdasági és szabályozási környezetben. Az ellátási láncokat érintő költségtényezők, a nemzetközi kereskedelem alakulása, valamint a közlekedési és szállítmányozási piac folyamatos átalakulása egyaránt kihívást jelent a vállalatok számára. Ezek a tényezők már rövid távon is stratégiai döntéseket követelnek.
E kihívásokra keresett választ a „Mire számítsunk a logisztikában 2026-ban?” című szakmai konferencia.
A konferencia résztvevőit Szabó Zoltán, az NLV Klub elnöke köszöntötte, amit rendkívül informatív és érdekes előadások követtek.
Geopolitikai forgatókönyvek a logisztikában
A globális környezet 2026-ra továbbra is rendkívül bizonytalan marad, ami közvetetten a gazdasági szereplőket és az ellátási láncokat is érinti. A világpolitikai folyamatokat néhány meghatározó vezető (Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping) döntései alakítják, miközben a nagyhatalmak közötti bizalom látványosan meggyengült. Ez a helyzet önmagában is fokozza a kiszámíthatatlanságot, és növeli az előre nem látható, nagy hatású események kockázatát – hívta fel a figyelmet Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő. Az előadás logisztikai szempontból is releváns pontja Grönland és a sarkvidéki térség felértékelődése volt. Az északi tengeri útvonalak a jövőben akár 10–15 nappal is lerövidíthetik az Európa és Ázsia közötti szállítást, miközben a globális bizonytalanság miatt stratégiai jelentőségük is nő.
Gyenge növekedés és óvatos vállalati magatartás
A 2026-os gazdasági környezetet továbbra is gyenge növekedés és óvatos vállalati magatartás jellemzi, különösen Európában. Az ipari teljesítmény – elsősorban Németországban – a magas energiaköltségek, a gyenge termelékenység és a visszafogott beruházások miatt nem képes érdemben kilábalni a több éve tartó ipari visszaesésből. Ezek a tényezők pedig tartósan rontják a versenyképességet. Magyarországon a fogyasztás átmeneti élénkülése ellenére a bizonytalanság fennmarad, ami a vállalatok döntéseit is óvatossá teszi – ismertette előadásában Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
A légi áruszállítás felértékelődése ellátási zavarok idején
A légi áruszállítás szerepe különösen akkor erősödik fel, amikor a globális logisztikai láncok egyéb elemei akadoznak. Válsághelyzetekben (például tengeri vagy vasúti fennakadások idején) gyakran ez az egyetlen mód, amellyel egy gyártási folyamat vagy az ellátás még megmenthető – emelte ki Kossuth József, a Budapest Airport Zrt. cargo igazgatója. Ugyanakkor a légi szállítás hosszú távon akkor működhet jól, ha van gazdasági növekedés, kereskedelem és megfelelő árualap. A világ légiáru-volumenének ugyan mindössze mintegy egy százaléka mozog a levegőben, értékét tekintve a globális kereskedelem közel harmadát képviseli – elsősorban az elektronikai, gyógyszeripari és e-kereskedelmi szegmensben. Budapest az elmúlt években regionális légiáru-elosztó központtá vált, folyamatos infrastruktúra-fejlesztésekkel és bővülő nemzetközi kapcsolatokkal.
Közös adatnyelv nélkül nincs hatékony logisztika
A kereskedelem és a logisztika hatékonyságát napjainkban egyre inkább az adatok minősége és az együttműködés szintje határozza meg. Az eltérő termékadat-formátumok, a nem egységes logisztikai címkézés és az informatikai rendszerek közötti szakadék mind lassítják az ellátási lánc működését, miközben növelik a hibák és az ismételt munkavégzés számát – mutatott rá Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. szektormenedzsment igazgatója. A szabványosított adatcsere, a digitális megoldások és a közös értelmezési keretek ugyanakkor jelentős hatékonyságjavulást hozhatnak az áruátvételtől kezdve, a nyomon követésig – különösen a szigorodó szabályozási és fenntarthatósági elvárások mellett.
(Fotó: Shutterstock.com)
Adókockázatok a logisztikában
A logisztikai folyamatokban felmerülő adókockázatok sok esetben nem az adómértékekből, hanem az adminisztrációból és a bizonyíthatóságból fakadnak. A kiszállítások igazolása, a kapcsolt vállalkozások közötti elszámolások, valamint a csomagolóanyagok és raklapok kezelése mind olyan területek, ahol egy-egy hiányzó dokumentum vagy rosszul kezelt folyamat komoly adókövetkezményekkel járhat – hívta fel a figyelmet Szadai András, a WTS Klient Gazdasági Tanácsadó Kft. üzletágvezetője. A digitalizált igazolások, a piaci ár elvének következetes alkalmazása és az EPR-kötelezettségek tudatos kezelése ma már alapfeltétele a kockázatok csökkentésének a logisztikában.
Ezek a trendek alakítják a logisztikát és a konténerhajózást
A globális ellátási láncok kiszámíthatósága csökkent. 2026-ban már nem az a fő kérdés, hogy késik-e egy szállítmány, hanem sokkal inkább az, hogy mennyit. A tranzitidőket egyszerre befolyásolja a kikötői zsúfoltság, a konténerkapacitás alakulása, az időjárási szélsőségek, a vám és dokumentációs fennakadások, valamint a geopolitikai kockázatok – mutatott rá előadásában Nagy-Kovács Noémi, a COSCO Shipping Lines kereskedelmi menedzsere. A Szuezi-csatornán keresztül vezető útvonal körüli bizonytalanság, az alternatív tengeri és vasúti folyosók eltérő kockázatai, valamint a vasúti infrastruktúra terheltsége miatt a tervezés egyre inkább forgatókönyv-alapú megközelítést igényel. A következő időszakban a rugalmasság, az alternatív útvonalak előkészítése és a kapacitások tudatos kezelése válik a versenyképesség egyik kulcstényezőjévé.
Vezetői minimumok a kiberbiztonsági megfeleléshez
A kiberbiztonság napjainkra egyértelműen üzleti és működési kockázattá vált, amely közvetlen hatást gyakorol a logisztikai működés biztonságára. A támadások egyre ritkábban technikai „feltörések”, sokkal inkább emberi hibákra, megtévesztésre és beszállítói kapcsolatokra épülnek – hangsúlyozta Balogh Zoltán, az RSM Hungary Könyvvizsgáló Zrt. senior IT audit menedzsere. A NIS2 irányelv és az AI Act kapcsán kiemelte, hogy a megfelelés nem dokumentumok meglétét, hanem működő, bizonyítható rendszert jelent, ahol a gyors észlelés és reagálás kulcskérdés. A mesterséges intelligencia használata új hatékonyságot hoz, ugyanakkor adatkezelési, döntési és reputációs kockázatokat is hordoz magában, amelyek kezeléséhez világos szabályokra, felelősségi körökre és tudatos munkavállalókra van szükség.
A magyar vasúti árufuvarozás kilátásai
A magyar vasúti árufuvarozás 2026-ban továbbra is erősen kettős képet mutat: miközben egyes ipari beruházások és nemzetközi tranzitfolyosók lehetőségeket kínálnak, a pályafelújítások, kapacitáskorlátok és az egyeskocsi-fuvarozás visszaszorulása komoly bizonytalanságot jelentenek. A piac alkalmazkodóképessége egyre inkább projektszintű megoldásokon, rugalmas útvonalválasztáson és a közúti és vasúti kombinációkon múlik – tájékoztatta a hallgatóságot Márta Gábor, a Ghibli Cégcsoport vasúti szállítmányozási igazgatója. A vasút szerepe hosszabb távon csak akkor erősödhet, ha a beruházások ütemezése, az infrastruktúra elérhetősége és a piaci igények jobban összehangolhatók.
(Fotó: Shutterstock.com)
Új szakasz előtt állhat a hazai ipari és logisztikai ingatlanpiac
A magyar ipari és logisztikai ingatlanpiac 2026-ra új szakaszba lép, a korábbi gyors bővülést ugyanis mérsékeltebb kereslet és növekvő üresedési ráta válthatja fel. A döntések súlypontja egyre inkább a lokációra, a rugalmasságra és az üzemeltetési költségekre helyeződik, miközben a bérlők oldaláról az ESG-szempontok és a digitalizált működés alapelvárássá válnak – mutatott rá Bántó Ruben. A Weerts Logistics Park Hungary értékesítési vezetője kiemelte, hogy a logisztikai szereplők számára a következő években a megfelelő infrastruktúra biztosítása nemcsak kapacitáskérdés, hanem munkaerő-, energia- és hatékonysági kockázatok kezelése is. Ez pedig hosszabb távú, tudatos tervezést igényel.
Az export-import forgalom a karbonvám és a szankciók tűzvonalában
Az import- és exportfolyamatok 2026-tól új kockázati szintre lépnek, ahol a vámkezelés már nemcsak adminisztratív, hanem üzletmeneti kérdés is. A karbonvám (CBAM) bevezetése, valamint az egyre szigorúbb uniós szankciós szabályok miatt egy hiányzó engedély, igazolás vagy szerződéses záradék akár a szabad forgalomba bocsátás ellehetetlenülését is okozhatja – tájékoztatta a vendégeket dr. Sábián Zsolt, a Ghibli Cégcsoport vámszakmai igazgatóhelyettese. Az importnál az alapanyag-származás, az exportnál pedig a kötelező kockázatkezelés és az újrakivitelt tiltó záradékok váltak kulcskérdéssé, amelyek nélkül a logisztikai lánc könnyen megszakadhat.
A konferencián utolsó előadóként Lajkó Ferenc, a NiT Hungary ügyvezető-főtitkára a közúti fuvarozási ágazat jelenlegi helyzetét és a továbblépés lehetséges irányait állította a középpontba. Az előadás a szektor előtt álló kihívásokra reflektált, illeszkedve ahhoz az átfogó kockázati és alkalmazkodási környezethez, amely a konferencia egészének központi témáját adta.
Az NLV Klub konferenciája is jól szemléltette, hogy a logisztikai döntések összetettebb környezetben születnek. A geopolitikai, a gazdasági és a szabályozási bizonytalanságok közepette az ellátási láncok működtetésében a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség és a tudatos kockázatkezelés válik meghatározóvá.
Save the Date: Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek 20. Konferenciája
2026. május 20-22.
Hotel Azúr Siófok
Transpack Tudástár: Szabványosított adatcsere a logisztikában – A szabványosított adatcsere olyan egységes „közös adatnyelv”, amelyben a szereplők ugyanazokat a termék- és logisztikai információkat (azonosítók, címkék, mennyiségek, tételek) azonos formátumban adják át egymásnak. Ez csökkenti a félreértéseket és a manuális újrarögzítést, gyorsítja az áruátvételt, a nyomon követést és a számlázást, miközben kevesebb hibát és vitás helyzetet eredményez. A digitális, szabványokra épülő adatkezelés különösen fontos a szigorodó fenntarthatósági és megfelelési elvárások mellett, mert bizonyíthatóbbá teszi a folyamatokat.
