Új Nemzeti Logisztikai Koncepció 2030–2035 készült, amely meghatározza a következő évtized hazai logisztikai fejlesztéseinek irányait. Célja, hogy Magyarország 2035-re a közép-európai ellátási láncok irányító központjává váljon, fenntartható, digitalizált és alkalmazkodóképes logisztikai rendszerekkel. A koncepció, az ágazat legszélesebb szakmai együttműködésében készült, a közlekedési, ipari és logisztikai szereplők bevonásával.
Vasúton duplázás, intermodális forgalomban triplázás, közúton zöldítés
A Nemzeti Logisztikai Koncepciót a Logisztikai Egyeztető Fórum szakmai szervezetei dolgozták ki. Köztük található a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT), a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE), a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ), a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ) és a Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ).
Magyarország 2035-re a jelenlegi vasúti árufuvarozási teljesítmény kétszeresét kellene elérje, miközben 2030-ig legalább 50%-os bővülése lenne a cél. A kontinentális intermodális forgalom háromszorosára nőhet, és elérheti a 138 000 TEU-t. A vasúti fejlesztési célok közé tartozik a pályakapacitások 20%-os bővítése, az iparvágányok számának 30%-os növelése, a gördülőállomány megújítása, valamint a határátmenetek digitalizálása, amelyek akár 30-40%-kal is csökkenthetik a várakozási időket. A koncepció kiemelt figyelmet fordít a logisztikai hálózatok ellenálló képességére és biztonságára, hogy Magyarország a válsághelyzetekben is stabil ellátási pont maradhasson.
A közúti szektor középpontjában a zöld átállás áll. A szakmai szervezetek javaslata az, hogy az autópályák mentén 50 kilométerenként nagy teljesítményű elektromos töltők épüljenek, az útdíjrendszer reformja pedig akár 100%-os kedvezményt biztosítson a zéró emissziós járműveknek.
A Zöld Logisztika Program célzott intézkedésekkel csökkenti a szektor károsanyag-kibocsátását, támogatja a megújuló energiát használó raktárakat, és elősegíti a kibocsátásalapú útdíjrendszer bevezetését. 2035-ig a teljes logisztikai szektor károsanyag-kibocsátása 40%-kal csökkenhet, miközben a magyar gazdaság logisztikai teljesítménye 60%-kal is növekedhet a 2024-es szinthez képest.
Digitalizált, zöld és adatvezérelt logisztikai hálózat
A Nemzeti Logisztikai Koncepció kiemelt iránya az intermodális fuvarozási hálózat fejlesztése. 2030-ra a teljes vasúti forgalomban, az intermodális szállítás aránya a jelenlegi 7%-ról 21%-ra emelkedhet. Ezért új országos terminálfejlesztési programot kellene indítani, annak keretében további átrakókapacitásokat megvalósítani Zalaegerszeg, Szeged térségében. Emellett azokban a logisztikai parkokban, ahol az áruforgalom indokolja, célszerű lenne vasúti kapcsolatot létesíteni és megújuló energiát hasznosító mikrohálózatot telepíteni. Fontos biztosítani továbbá 2030-ra az összes 50 hektár területűnél nagyobb és évi 100 000 tonna feletti áruforgalmat bonyolító parkok vasúti hálózatba kapcsolási lehetőségét.
Az is cél, hogy az Adriai-tenger és az északi kikötők irányából érkező konténeres szállítmányok négy munkanapon belül Magyarországra érkezzenek. 2030-ra a Duna áruszállítási részesedése 10%-ra emelkedhet. A magyar zászló alatt közlekedő hajók aránya elérheti a 25%-ot, a légi áruszállítás volumene pedig 80%-kal növekedhet 2035-ig, amennyiben a szükséges infrastrukturális fejlesztések elkészülnek.
A digitalizációs igénnyel párhuzamosan megjelenik a kiberbiztonság és az adatvédelem fejlesztése is, amelyek a jövő logisztikai képzéseinek kötelező részévé kellene váljanak. A tervek között szerepel egy regionális e-kereskedelmi és vámlogisztikai központ kiépítése is, amely a hét minden napján, folyamatosan elérhető logisztikai és vám szolgáltatásokat kínál mesterséges intelligenciával támogatott folyamatokkal. Magyarország 2030-ra a régió legvonzóbb logisztikai és e-kereskedelmi elosztóközpontjává válhatna.
Magyarország lehet a közép-európai ellátási láncok irányító központja
A fejlesztések sikeréhez a megfelelő szakemberek is elengedhetetlenek. A koncepció egységes, gyakorlatorientált képzési rendszer létrehozására tesz javaslatot, amely az operatív dolgozóktól kezdve, a felsővezetőkig minden szinten biztosítja a korszerű, digitális kompetenciák megszerzését. 2030-ra a logisztikai képzésekben résztvevők száma várhatóan 25%-kal növekedhet, és legalább 5000 fő vesz részt évente az új típusú digitális és zöld logisztikai programokban. Be kell építeni a képzési rendszerbe a kibervédelem és a digitális biztonság oktatását is, hogy a jövő szakemberei az adat- és hálózatbiztonság terén is felkészültek legyenek. A koncepció javaslatot tesz az államilag támogatott tehergépjárművezetői képzések bevezetésére és folyamatosan elérhetővé tételére a közoktatásban.
„A logisztika fejlesztése nélkülözhetetlen támogatója, egyúttal mércéje az általános gazdasági fejlődésnek” – mondta dr. Chikán Attila, az MLBKT társelnöke.
A megvalósítás több szakaszra tesz javaslatot. 2026-ban a részletes stratégia és akciótervek kidolgozásán, 2026–2027-ben a digitális alapok és zöld ösztönzők bevezetésén lenne a hangsúly. 2027–2030 között a fő fejlesztések a vasúti és intermodális infrastruktúrára, valamint a logisztikai parkok gazdaságilag megtérülő vasúti bekötési lehetőségeinek biztosítására összpontosítanának. 2030 után Magyarország regionális logisztikai és vámszolgáltatási központtá válhat, amely nemcsak kiszolgálja, de irányítja is a közép-európai áruforgalmat. A megvalósítást egy új, az ágazatokat összekapcsoló Nemzeti Logisztikai Stratégiai Megvalósítási Platform segítheti, amely biztosíthatja az átlátható döntéshozatalt és az EU-s források hatékony felhasználását.
„2035-re olyan erős és modern magyar logisztikai rendszer építésére teszünk javaslatot, amely nemcsak alkalmazkodik a globális trendekhez, de a hazai logisztikai infrastruktúra, a digitalizáció és az intermodalitás erejére támaszkodva biztonságot ad a gazdaságnak. Emellett mozgásteret teremt a vállalkozásoknak, és Magyarországot a közép-európai térség egyik meghatározó elosztó- és szolgáltatóközpontjává teszi. Ehhez a Logisztikai Egyeztető Fórum összes tagszervezete minden támogatást megad a döntéshozók számára” – hívta fel a figyelmet Hodosi Lajos, a HUNGRAIL ügyvezető igazgatója, a LEF soros elnöke.
Összeállította: Csomor Zsolt Fotók: shutterstock.com
Transpack Tudástár: Intermodális fuvarozás – Az intermodális fuvarozás olyan szállítási megoldás, amikor az áru ugyanabban a rakományegységben (pl. konténerben) jut el a feladótól a címzettig, miközben útközben több közlekedési mód (vasút–közút–vízi vagy légi) kapcsolódik össze. Előnye, hogy csökkentheti a közúti terhelést és a kibocsátást, miközben gyorsabb, kiszámíthatóbb ellátási láncot adhat – feltéve, hogy vannak megfelelő terminálok, vasúti kapcsolatok és digitális adatcsere a szereplők között.
