A 2018. év a magyar csomagolóipar és benne a CSAOSZ számára nemcsak fejlődést hozó, hanem rendkívül mozgalmasnak és 2019. évre sok feladatot előrevetítő esztendőnek, szakmai elismerésekben pedig kiemelkedőnek bizonyult.
Örömhírrel indult a tavalyi év
A Csomagolási Világszövetség (WPO) 2017-ben ítélte oda első ízben a „Lifetime Achivement in Packaging Awards”, azaz a Csomagolási Életműdíjat azzal a céllal, hogy kifejezze köszönetét a csomagolóiparért évtizedeken keresztül kiemelkedő szakmai, közéleti és szemléletformáló munkát végző kollégáknak.
A WPO a 2018. évi három életműdíj egyikét a CSAOSZ korábbi elnökének, Galli Miklósnak ítélte oda. Méltatásában a magyarországi és európai szintű iparfejlesztésben végzett maradandó munkája mellett a hazai és nemzetközi szakmai-közéleti szemléletformáló munkáját is kiemelték.
Ünneplésre nem maradt sok idő, mert az Európai Bizottság és Tanács elfogadta a többéves előkészítő munka és egy „utóvizsga” után véglegesített csomagolási és csomagolási hulladék irányelvet (PPWD). Még csak tanulmányoztuk a tartalmát, amikor derült égből villámcsapásként az Európai Bizottság publikálta a műanyag stratégiáját, és nyomban utána bemutatta az egyszer használatos műanyag termékek irányelv tervezetét (SUP) is.
Irányelvekről tudni való, hogy nemzeti jogrendbe átültetésük – a tartalom változatlansága mellett – kötelező, határidőhöz kötött, a honosítás módja azonban a kormányok hatáskörébe tartozik. De haladjunk sorban!
A csomagolási és csomagolási hulladék irányelvből három lényeges elemet célszerű kiemelni
Elsőként: a PPWD a hulladékgazdálkodás központi és kötelezően alkalmazandó elemévé emeli a kiterjesztett gyártói felelősség elvét (extended producer responsibility – EPR). Fontos ehelyütt is leírni a megvalósítandó EPR rendszer alapelveit, mert az a jelenlegi termékdíjas szabályozástól jelentősen eltér, ezek: a gyártók közötti egyenlőség, az indokolatlan pénzügyi terhek tilalma, az aránytalan igazgatási terhek tilalma, átláthatóság, a gyártók részvétele az EPR rendszer kialakításában és működtetésében.
Másodszor: 2025 és 2030. évi határidővel a csomagolási hulladékok gyűjtésének és hasznosításának irányszámait jelentősen megemelte.
Harmadszor: a csomagolások anyagára, összetételére vonatkozó ún. lényegi követelményeket nem változtatták meg.
A CSAOSZ a PPWD tartalmának ismeretében részletes elemzőmunkát végzett a jelenlegi hazai jogrend és a PPWD előírásainak egybevetése után koncepcionális tervet dolgozott ki a követelményeknek megfelelő új struktúra formájára. E munka eredményének tekinthető az, hogy a 2020-ra honosítandó PPWD jogalkotási munkába az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) a CSAOSZ meghívást kapott.
A műanyag-stratégia miközben elismeri a műanyagok mindennapi életünkben nélkülözhetetlen szerepét, a környezetbe kijutó hulladékok mérséklése érdekében fontos intézkedések szükségességét vetíti előre, amit az egyszer használatos műanyagok irányelvtervezete szövegez meg.
Az időközben elfogadott, de még hatályba nem léptetett irányelv a tizenegy termékkörhöz (2. táblázat, első oszlop) eltérő szigorúságú intézkedéseket rendel (táblázat, első sor), a betiltástól a fogyasztási korlátozáson át a kiterjesztett gyártói felelősség elvének érvényesítéséig. A szabályozási fokozatok a termék jelentőségétől és alternatív megoldás létezésétől függően változnak.
Érdemes kitérni a SUP irányelv két lényeges elemére. Ez az irányelv szintén foglalkozik egyes csomagolószerekkel és az EPR rendszert is kötelezően alkalmazandónak nevezi meg. A csomagolószerek esetében fontos deklarálni, hogy a helyben elfogyasztott, illetve elvitelre szánt készételek csomagolószereire vonatkozik a szabályozás.
Ambíciózus célt takar és komoly kihívást is jelent a műanyag italos palackokra előírt 90%-os visszagyűjtési arány teljesítése is (vö. első táblázat műanyag sorával) és a csomagolóvonalban változatlan töltési sebesség mellett felhelyezhető, de a palackról el nem távolítható kupakok (záróelemek) kifejlesztése is.
A SUP irányelvben leírt EPR rendszer megint csak különbözik a PPWD-ben meghatározottól, mégpedig annak költségösszetevőit illetően. Az európai jogalkotók a pénzügyi terhet a termékgyártók hatáskörén túlnyúló, utcai (tengerparti) szemétgyűjtés költségei fedezésére is ki kívánják terjeszteni. A kiterjesztett gyártói felelősség elve ugyanakkor azt jelenti, hogy a gyártó a termékét – mi esetünkben a csomagolását – a hulladékhasznosítás mindenkori legjobb gyakorlata figyelembevételével tervezi meg. Erre van a gyártónak ráhatása. Az utcai, tengerparti szemetelés kérdése nem termékgyártói hatáskör, a környezet rendben tartásáért a települések hatóságai felelősek.
A 2019. év szakmai munkáját tehát az előbbiekben korántsem teljes körűen bemutatott két irányelv hazai jogrendbe való átültetésében végzendő szakmai munka képezi – a CSAOSZ részéről a kötelezettek érdekeinek képviseletével.
Növekedés, eredmények
A CSAOSZ minden évben elkészíti a megelőző év csomagolóipari statisztikáját. 2019 januárjában még nem állnak rendelkezésre egész éves adatok, de a 2018. január-októberi csomagolószer-felhasználási részadatok – értékben – 13%-os, mennyiségben mérve pedig 10%-os növekedés mutatnak, ami előrevetíti a 600 milliárd forintos éves forgalom túllépését.
Ugyanebben az időszakban az export 9%-os értékben mért növekedést tud felmutatni, ami az előzetesen becsült GDP bővülésének a duplája, de a forint gyengülésével korrigálva is 5% feletti gyarapodást lehet regisztrálni.
Bizonyára a csomagolóipar eredményeinek tudható be az is, hogy egy rövid felmérésünk szerint 2017-2018 között Magyarország kormánya közel 20 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott csomagolóipar célú nagyberuházásokhoz.
Keserű hír az örömben ugyanakkor az, hogy az állami támogatással létrejövő és a magyar piacra újonnan belépő gyártókapacitások mellett a csomagolóipar legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozói köre nem kap exportfejlesztési kormányzati segítséget. Márpedig a telített magyar piacon a KKV-k egymás elleni harca, az öngyilkos negatív árverseny elkerülésének hatékony ellenszere az export növelése. A CSAOSZ már évek óta segíti elsősorban tagvállalatait a külföldi kiállításokon való közösségi részvétel szervezésével, menedzselésével. Ennek szellemében vettünk részt 2014-ben és 2017-ben az Interpackon, 2012-ben és 2015-ben a FachPackon, tavaly pedig Kölnben az Anuga FoodTec-en.
A 2019. évi FachPackra már benyújtottuk jelentkezésünket, a 2020. évi Interpack megjelenésen pedig még dolgozunk.
Végül a szakmai sikerekről
A HUNGAROPACK Magyar Csomagolási Versenyen elért elismerés teremti meg a lehetőséget a WPO által szervezett WorldStar Csomagolási Világversenyre való nevezésnek. 2018-ban három hazai vállalat öt világdíjat érdemelt ki, név szerint a Dunapack Mosonpack Kft, a Green Packaging Kft., a Rondo Hullámkartongyártó Kft. (két díjat is nyert) és az STI Petőfi Nyomda Kft.
Sikerükkel az elmúlt húsz évben nyert WorldStar díjak száma 108-ra emelkedett!A WorldStar Student Csomagolástervezési Diákversenyen pedig Boda Stefánia, az Óbudai Egyetem már végzett hallgatója kapott elismerő oklevelet.
A CSAOSZ 2019-ben is azon dolgozik, hogy nem lebecsülendő lehetőségeivel segítse tagvállalatait, a hazai csomagolóipart egy kevesebb adminisztrációval járó új jogi környezet megteremtésében és abban, hogy teljesítménye tovább növekedjék, piaci lehetőségei pedig bővüljenek.
Hungaropack 2019
Magyar Csomagolási Verseny
A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség 2019-ben 36. alkalommal hirdeti meg a Csomagolási Világszövetség (WPO) által nemzeti rendezvényként elismert HUNGAROPACK Magyar Csomagolási Versenyt.
A nemzeti esemény célja: – a magyar csomagolóipar fejlődésének önzetlen segítése, – fórum teremtése az új fejlesztésű csomagolóanyagok, csomagolóeszközök és csomagolási segédanyagok, valamint csomagolási megoldások hazai megismertetésének és elterjesztésének elősegítésére, – a fejlesztésben közreműködők számára szakmai elismerés és megbecsülés kifejezése. A verseny alkalmat nyújt a magyar csomagolóipar fejlettségének, felkészültségének nemzetközi szintű megmérettetésére is, miután a verseny szervesen kapcsolódik a Csomagolási Világszövetség (WPO) WorldStar versenyéhez.
A HUNGAROPACK 2019 két kategóriában kerül lebonyolításra:
– I. Fogyasztói, valamint gyűjtőcsomagolás,
– II. Szállítási csomagolás. Mindkét kategóriában pályázni lehet a 2017. június 1. és 2019. május 17. között sorozatgyártási technológiával előállított, illetve rendszeres forgalomba bevezetett:
a) terméket tartalmazó kész csomagolással (beleértve a promóciós, az ajándék-, a bemutató- és a csoportcsomagolásokat is), annak forgalomba hozott formájában, tehát a szükséges jelölésekkel ellátva, továbbá
b) csomagolóanyaggal, amennyiben az közvetlenül felhasználható termékek burkolására, egységbefogására, díszítésére vagy a külső hatások elleni védelemre (pl. fóliák, fóliatársítások stb.),
c) csomagolóeszközzel (pl. doboz, zacskó, láda, palack stb.), amelyekből önállóan vagy szükség szerintd) csomagolási segédanyaggal (párnázóanyagok, záróelemek, címkék, rakodólapok stb.) alakítható ki a csomagolás.
A nevezések beérkezési határideje: 2019. május 17.
A mintadarabokat a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség címére (1113 Budapest XI., Bartók Béla út 152. VI. 613. szoba) kérjük megküldeni. A verseny ünnepélyes eredményhirdetésére várhatóan 2019 októberében, a CSAOSZ által szervezett díjátadó keretében kerül sor.
Elhunyt Polhammer Győző, a CSAOSZ korábbi társelnöke
Polhammer Győző a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte közlekedésmérnöki és gazdasági szakmérnöki diplomáját. A MÁV-nál és a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodáinál végzett közlekedési rendszerek vezetőtervezői tevékenységét követően 1966 novemberében lett az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet munkatársa, előbb főosztályvezetői, majd igazgatóhelyettesi, 1985-től pedig igazgatói munkakörben. Az 1992-ben végrehajtott vállalati átalakulást követően létrejött ACSI Logisztika Rt. elnök-vezérigazgatója lett, e feladatkörét élete végéig betöltötte.
Polhammer Győző vezetésével és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával valósult meg az anyagmozgatás és raktártechnológia terén számos jelentős hazai fejlesztés és ahhoz kapcsolódó beruházás. Raktártechnika területén• 1967-ben került sor a ma is jól ismert és alkalmazott DEXION állványrendszerek gyártási jogának megvásárlására, valamint a salgótarjáni gyártás és értékesítés megszervezésére, piaci bevezetésére, majd
- ezt követte a ’70-es években a HILO nehézállványrendszerek ugyancsak hazai gyártásának és alkalmazásba vételének irányítása.
- Az anyagmozgatás területén előbb • a KING függő konvejorok,
- majd a RAPISTAN görgőspálya-rendszerek licencének megszerzése, magyarországi gyártásának meghonosítása,
- 1984-ben pedig az ASCON görgős szállítópályák kifejlesztésének irányítása és alkalmazásának bevezetése köthető nevéhez.
Az 1980-as évek második felében vezetésével került kifejlesztésre az APROD kapcsolható polcos állványrendszer, amelyet az ACSI dorogi gyárában 1988 óta ma is gyártanak. Jelentős szerepe volt az anyagmozgatás-raktározás hazai fejlesztését elősegítő korai szakmai kiállítások és konferenciák megszervezésében.
Magyarország évtizedekig egyetlen szakmai folyóiratának, az A+CS Szerkesztőbizottságának 1980-tól tagja és 1988-től felelős kiadója is volt. Szakmai közéleti munkája keretében több feladatot is vállalt, így:
- 1980-tól a MTESZ Központi Anyagmozgatási és Csomagolási Bizottságának tagja,
- 1992-től a MTESZ Logisztikai Bizottságának elnöke,
- 1997-től a Miskolci Egyetem az Anyagmozgatás és Logisztika Oktatásért-Kutatásért-Fejlesztésért Alapítvány kuratóriumának volt tagja.
Az 1984-ben életre hívott Magyar Kereskedelmi (majd Gazdasági) Kamara Csomagolási Tagozata létrehozásának ötletadója, az utódszervezetnek pedig, az 1990-ben alapított Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetségnek kezdetektől 2008-ig társelnöke.
A Munka Érdemrend kormánykitüntetés mellett több OMFB, MTESZ szakmai kitüntetés birtokosa. A CSAOSZ „A szakmáért” elnevezésű életműdíját 2008-ban vehette át.
Polhammer Győző szakmai munkájával maradandót alkotott, példája mintául szolgált és szolgálhat pályatársainak.
Nagy Miklós
