fbpx

Robban a műanyagbomba?

Írta: Kalmár Nárcisz - 2020 február 01.

Orbán Viktor miniszterelnök 2020. január 9-i nemzetközi sajtótájékoztatója során környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozott. A miniszterelnök nyilatkozatából a „kivezetjük a műanyag csomagolóanyagokat” mondatrész nagy felhördülést okozott…

Tények, amelyek „kormányzati forrásokon” alapulnak:

A műanyag csomagolóanyagok általános kivezetéséről nincs szó, erre EU tagországként nem is lenne lehetőség, és óriási versenyhátrányt jelentett a magyar gazdaság számára, ugyanakkor számos jogszabály magyar jogrendbe ültetésének közeleg a határideje, így:

  • a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló 2018/852 irányelv átültetési határideje: 2020. július 5.
  • az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 2019/904 számú irányelv (közismert nevén SUP irányelv) átültetési határideje, forgalomba hozatali korlátozás az irányelvben meghatározott termékkörre (5. cikk): 2021. július 3.
  • termékkövetelmények (kupakok és fedelek az italtárolókhoz rögzítve maradnak a termék rendeltetés-szerű használata során) (6. cikk): 2024. július 3.
  • jelölési követelmények (7. cikk): 2021. július 3.
  • kiterjesztett gyártói felelősség (8. cikk) 2024. december 31-ig, a melléklet E. részének III. szakaszában felsorolt egyszer használatos műanyagtermékek tekintetében már 2023. január 5-ig megfeleljenek.

És ahogyan a szakma látja…

A műanyagok térnyerésével soha nem látott műszaki, termelési, anyag- és energiahatékonysági fejlődés következett be az élet valamennyi területén, a háztartástól, a közlekedésen át az egészségügyig, de folytathatnánk a sort a végtelenségig.

Hasonló fejlődés ment végbe a csomagolástechnika terén is, a műanyagok testre szabható jellemzőinek mérnöki úton végezhető meghatározása új, takarékos eljárások kidolgozását eredményezte, amelyek az áruvédelem, az élelmiszerveszteség és az élelmiszerbiztonság ugrásszerű fejlődéséhez vezettek.

Könnyen belátható, hogy bármely termék előállításának teljes láncolatában bekövetkező környezetterhelés sokszorosan meghaladja a csomagolás létrehozásáét. Ebből egyenesen következik, hogy a csomagolás védelmi funkcióinak kiterjesztése a termékveszteség mérséklésével a környezet védelmét szolgálja.

Álljon itt ennek az állításnak néhány bizonyító erejű példája

Kenyér műanyag tasakos csomagolása esetén a vizsgálatok azt mutatják, hogy a teljes környezetterhelés 94-96%-a ered a termék-előállításból és csupán 4-6%-a a csomagolásból és a csomagolási hulladékkezeléséből.

Brokkoli esetében a tömegveszteség (kiszáradás) a termék romlását eredményezi. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a nedvességvesztés szempontjából szinte érdektelen a hűtőszekrényben való tárolás, egyedül az számít, csomagolt-e a termék vagy sem. Az azonos idő alatt bekövetkező tömegveszteség aránykülönbsége nyolcszoros. Egyszerűbben fogalmazva a csomagolatlan brokkoli fogyaszthatósága nyolcad annyi ideig őrizhető meg a csomagolttal összehasonlítva.

A ma legkorszerűbbnek számító vákuum- és védőgázas csomagolások az élelmiszerek fogyaszthatóságának növelését az alkalmazott műanyag csomagolóanyagok révén érik el.

Sajt esetében egyszerű csomagolás melletti 7 napos eltarthatósági idő az említett eljárásokkal 180 napra emelhető. A hosszabb eltarthatóság épp a csomagolás révén, nem pedig hozzáadott adalékok segítségével érhető el, jelentősége pedig az életviteli szokások változásában, a napi bevásárlások ritkulásában rejlik.

A csomagolások anyagfelhasználásának mérséklésére szükség van. Az érintettek az optimalizálást folyamatosan végzik is. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az anyag- és költséghatékony műanyag csomagolásoknak vagy nincs, vagy csak magasabb környezetterhelést okozó kiváltó technológiája van.

Azt pedig el kellene kerülni, hogy a műanyagok kivezetése nagyobb környezeti problémákhoz vezessen. A felsorolt csupán néhány példa azt bizonyítja, hogy a műanyagra nem ellenségként, hanem érdekeinket szolgáló anyagként kell tekinteni.

Tisztában vagyunk a környezetünkben, élővizeinkben felgyülemlő műanyagok természeti képromboló hatásával. Ennek felelőse azonban sosem az anyag, csakis az ember. Az ember, aki nem gondoskodik a hulladék elkülönített gyűjtésről, a hatékony hulladékgazdálkodás megteremtéséről. Világméretekben.

Fotó: supermarketnews.co.nz

www.independent.co.uk