Növényevőkkel késleltethetnénk a klímaváltozást

Írta: Csomor Zsolt - 2020 április 29.

Ha tömegesen telepítenénk be bölényekkel, lovakkal, rénszarvasokkal, pézsmatulkokkal és más nagy testű növényevőkkel az Északi-sarkvidéket, az állatok letaposnák a permafrosztot, késleltetve annak felolvadását, így késleltethetnénk a klímaváltozást, derül ki a Stockholmi Egyetem és az Orosz Tudományos Akadémia közös kutatásából.

A tanulmányból kiderül, hogy megfelelő mennyiségű állat betelepítésével a globális permafroszt – vagyis a Föld tartósan fagyott állapotban lévő talajainak – 80 százaléka megőrizhető lenne az évszázad végéig. Ez azért fontos, mert a permafroszt nemcsak történelmi vírusokat és baktériumokat foglal magában, de olvadásával – ami már megkezdődött, nagymennyiségű szén-dioxid és metán szivárog a Föld légkörébe, ami tovább gyorsítja a felmelegedést, derül ki a Scientific Reports cikkében, valamint qubit.hu fordításában.

A svéd-orosz kutatást az a kísérlet inspirálta, amit a szibériai Cserszkij településen végez több mint 20 éve Szergej Zimov geofizikus és klímakutató. A kétezer hektáros területen 1996-ban létrehozott Pleisztocén Parkban azt a folyamatot igyekeznek rekonstruálni különböző növényevő állatok segítségével, amit az előző földtörténeti korszakban a mamutok végeztek. A téli legelés közben az állatok mozgása miatt eloszlik a hóréteg, csökkentve annak hőszigetelő képességét, így a talaj fagyása hidegebb hőmérsékleten zajlik, ezzel az éves átlag-talajhőmérséklet is csökken.

Cserszkijben a permafroszt hőmérséklete télen körülbelül –10, míg a levegőé akár –40 °C-ra is csökkenhet. A talajt a téli hóesés okozta vastag hótakaró védi az extrém hidegtől, ezért nem tud tovább fagyni, így a felmelegedésnek is könnyebben áldozatul esik. A Pleisztocén Parkban ezért azzal kísérleteztek, hogy 100 legelő állatot helyeztek el egy 1 négyzetkilométeres területen, és rövidesen meg is feleződött a hótakaró magassága, így csökkent annak hőszigetelő hatása, felerősítve a permafroszt fagyását.

Annak megismerésére, hogy ez nagyobb léptékben is működőképes lehet-e, a Stockholmi Egyetem környezetkutatója, Christian Beer és csapata igyekezett mindezt lemodellezni. A tanulmány szerint a felmelegedés jelenlegi ütemével számolva 2100-ig az északi-sarkvidéki permafroszt fele kiolvadna, de ha nagy számban sikerülne legelő állatokkal benépesíteni a tundrát, akkor a fagyott talaj mai mennyiségének 80 százaléka megőrizhetővé válna az évszázad végéig.

Bár elméletben működőképes lehet a dolog, ahhoz további kutatások szükségesek, hogy megállapítsák, gyakorlatban is benépesíthető-e a sarkvidék a megfelelő állatokkal, mondta a kutató. Ma az Északi-sarkvidéken átlagosan 5 rénszarvas él négyzetkilométerenként. Ha ezt 15-re tudnák emelni, akkor a számításaik szerint már a permafroszt 70 százaléka megmenthetővé válna.

A kutatásban az állatok nagyszámú sarkvidéki megjelenésének lehetséges mellékhatásaival is számoltak. Könnyen lehet például, hogy nyáron tömegesen kezdenék pusztítani a talajt hűtő moharéteget, ezzel hozzájárulva a további felmelegedéshez: a szimulációk szerint azonban a hótakaró eloszlatása még így is nagyságrendekkel nagyobb hatással lenne a talaj hőmérsékletére.

Kép forrása: Pixabay