Az egyes műanyag termékek betiltásáról és a környezetre gyakorolt hatásának csökkentésérő l szóló kormányrendeletek 2021. július elején léptek hatályba, több egyéb jogszabály módosulásával együtt. Azóta is kérdések sorakoznak a döntéshozók és cégvezetők asztalán. A CSAOSZ novemberi konferenciája ezzel a kérdéskörrel is foglalkozott.
Ismétlés (vagy tisztázás)
Az EU SUP irányelve hazai jogba való beültetése több termék forgalmazása, jelölése és a kapcsolódó adminisztratív előírások esetében lényeges változásokat jelent(ett) egyes gyártók és importőrök, nagy- és kiskereskedők, valamint a vendéglátóipari egységek tevékenysége szempontjából. A SUP irányelvben meghatározott, idehaza is betiltott forgalmú, egyszer használatos műanyag vagy részben műanyag tartalmú termékek listája már régóta ismert, ide tartoznak pl. az evőeszközök, tányérok, szívószálak, az expandált polisztirolból készült edények és poharak. Ehhez nézzük meg újra az egyszer használatos műanyagtermék definícióját: olyan termék, amely teljes egészében vagy részben műanyagból készült, és amelyet nem úgy terveztek, hogy a gyártóhoz visszajuttatva élettartama alatt többször újratölthető vagy újrahasználható legyen. Az irányelv mentén ezentúl tilos a forgalomba hozatala minden oxidatív úton lebomló műanyagból készült terméknek. Ezek biológiailag nem bomlanak le, csak aprózódnak, és így hozzájárulnak a környezet mikroműanyag-szennyezéséhez. Az oxidatív úton lebomló műanyag definíciója pedig: olyan adalékanyagokat tartalmazó műanyag, amelyek oxidáció révén a műanyag mikroméretű részecskékre történő széttöredezését vagy kémiai lebontását idézik elő.
A falvastagság és az összetétel mérvadó lett
További két termékkör betiltása is szóba került július 1-jével, ezek a műanyag poharak és a könnyű műanyag hordtasakok. Azonban a szakmai szervezetek és kereskedők nyomására a műanyag poharak első forgalomba hozatalának betiltása eltolódott, és csak 2023. január 1-től lép hatályba. Ez azonban nemcsak a teljes anyagában műanyag, hanem a műanyagot is tartalmazó poharakra vonatkozik, azaz pl. a kívül és/vagy belül műanyaggal bevont papírpoharakra is. Ezzel ugyan időt nyertek a hazai gazdálkodók, de megbízható egyszer használatos alternatíva még nincsen. Másik betiltott termékkör, a műanyag hordtasak definíciója: olyan, műanyagból készült, fogófüllel ellátott vagy fogófül nélküli hordtasak, amelyet az áruk vagy termékek értékesítési pontján biztosítanak a fogyasztók részére. A 15-50 mikron vastagságú (de csak ezen falvastagság) műanyag hordtasakok (zacskók, szatyrok) hazai forgalmazása már 2021. július 1-től betiltásra került, amennyiben biológiailag nem lebomló anyagból készül (azaz jellemzően kőolajalapú).
A jogértelmezés szerint nemcsak az eladótéri, hanem az áruk vagy termékek értékesítési pontjával egyező telephelyen előre végzett előzetes csomagoláshoz felhasznált műanyag hordtasak forgalomba hozatala is tilos, de amennyiben a 15-50 mikron közötti hordtasakot más telephelyen használják csomagolásra, annak forgalomba hozatala nem tiltott. Ez komoly fejtörést jelent, hiszen nem mindegy, hogy valami tilos, vagy 1 900 Ft/kg termékdíjjal terhelt.
Fontos megjegyeznünk, hogy 15-50 mikron között lehet biológiailag lebomló hordtasakot használni, csak 500 Ft/kg termékdíj terheli, azaz marad alternatívánk. A kiskereskedelem komoly aggodalma, hogy bizonyos áruk (pl. húsáruk) értékesítési ponton történő csomagolásához pont erre a falvastagságú kategóriára lenne szükség. Megoldásként az jelent meg a gyakorlatban, hogy több 15 mikron alatti falvastagságú (nem tiltott, de magas díjtételű) hordtasakba vagy 50 mikron falvastagság feletti hordtasakba csomagolják be a termékeket (ezek a zöldséges pultban vagy pékségben felajánlott tasakok. Szerk.). Sajnos úgy tűnik, az üzleti érdek – a költségmegtakarítás – a környezetvédelmi érdekeket felül írja, amíg a biológiailag lebomló hordtasak ára többszöröse a nem lebomlóénak, akkor előfordulhatnak ilyen ellentmondások.
Értelmezés a hajlékony falú csomagolószerekre fókuszálva
A SUP irányelv tizenegy termékköre közül a CSAOSZ konferencián Gönci Beáta a hajlékony falú csomagolásokat részletezte. Nem véletlen ennek a csoportnak a népszerűsége, hisz egyszerű az előállításuk és költségük sem magas, az irányelv pedig csak annyit határoz meg, hogy élelmiszerek tárolására szolgálnak, és a készételt azonnal elfogyasztjuk belőle. Annak eldöntésére, hogy egy hajlékony falú csomagolás épp beleesik vagy nem az irányelv keretébe, csomagolás-specifikus és élelmiszer-specifikus kritériumok is a rendelkezésünkre állnak, de nézzünk pár közérthető példát! Azonnali fogyasztásra szánt élelmiszer pl. a kekszet, mogyorót, chipset, pattogatott kukoricát tartalmazó zacskó, és ezek multipack összecsomagolása is, de idetartozik a szendvicscsomagolás, vagy az egyszer használatos mártások csomagolása is. Azonban azokra az élelmiszercsomagolásokra, ahol a fogyasztáshoz külön bármilyen anyagra még szükség van, és azt a csomagoláson túl adjuk hozzá (legyen az forró víz, tej), nem vonatkozik a SUP irányelv. Így pl. a zabkásánk, a zacskós levesünk, de ebédhez a köretnek szánt tésztánk csomagolása is mentesül.
A szendvics csomagolása egyértelmű: a SUP rá is vonatkozik
Hogyan tovább? Itt a gyártó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége
A környezetvédelmi célok teljesítése természetesen nem fog annyiban kimerülni, hogy helyesen a SUP alá vagy „mellé” soroljuk a csomagolásunkat, törekednünk kell az anyagfelhasználás csökkentésére, és a megfelelő tájékoztatásra is, ez utóbbiról is van még mit tanulnunk, de a csomagoláson való elhelyezése további káoszt is hozhat magával. Ugyanis a terméken vagy annak csomagolásán jól látható és közérthető módon kell feltüntetni a csomagolószer hulladékszegény, tartós vagy újrafelhasználható jellegét, hulladékhasznosítási szempontból az anyagösszetételét, ill. visszaválthatóságát. A tájékoztatási kötelezettség már ráadásul 2021. július 9. óta hatályos.
Nem minden élelmiszer-csomagolásra vonatkozik a SUP irányelv (Fotó: SIPOS Csoport)
A gyártókat regisztrálási kötelezettség terheli, mégpedig 2022. január 1. és 15. között (illetve a tevékenység megkezdését követően 15 napon belül) kell megtenni a Pest megyei Kormányhivatalhoz tartozó Hulladékgazdálkodási hatóságnál.
A gyártónak ezen felül nyilvántartást kell vezetnie, és a tárgyévet követő március 1-ig a hulladékgazdálkodási hatóság felé formanyomtatványon nyilatkoznia kell a gyártott, tárolt, visszagyűjtött mennyiségről, elkülönítésről is.
Magyarországon a jogalkotó a környezetvédelmi termékdíjas szabályozást EPR rendszernek tekinti, így az EU előírásoknak 2023. 01. 05-ig kell megfelelnünk.
Sándor Ildikó
