fbpx

Papír és címke hiány

Írta: Transpack-2022/II. lapszám cikke - 2022 április 23.

OKOK ÉS HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK

Sosem látott áremelkedésre panaszkodtak a papíripari vállalatok, már 2021 tavaszán is. Mára azonban számos alapanyagból és köztes termékből időnként az ellátás is akadozik.

Nagymértékben nőtt a cellulóz ára, mostanra minden korábbi csúcsot megdöntve. Önmagukban a magas árak is jelentős problémát okoztak az iparágban, azonban már nemcsak ezzel, hanem a mennyiséggel is gond van. Egyre több papírtípusból alakult, illetve alakulhat ki hiány. Ez mind a nyomdáknak, mind a csomagolóanyagokat előállító cégeknek komoly fejtörést okoz. Az extrém mértékű áremelkedésnek, illetve az alapanyag- és termékhiánynak számos oka van. Cikkünkben ezeknek igyekszünk utánajárni.

papírtekercs

Egyszerre több sokkhatás ériaz ágazatot

A papírhelyzet valószínűleg azért lett ilyen kaotikus, mert az ágazatot egyszerre több sokkhatás is érte. A koronavírus-járvány, illetve az annak okán hozott intézkedések – ahogy más szektorokban – a papíriparban is felborították a megszokott ügymenetet, és általánosságban a kereslet-kínálati viszonyokat.

Rengeteg példát lehetne hozni arra, hogy mi az, amiből sokkal kevesebb kellett, és mi az, amiből sokkal több. Elég csak a pandémia kirobbanásakor tapasztalt WC-papír-hiányra gondolni. A home office miatt tartósan megváltozott az igény, és ehhez a termelésnek kellett átállnia. Hasonló volt a helyzet például a szalvétákkal is, amelyekből pedig az éttermek bezárása miatt kellett sokkal kevesebb. Továbbá az e-kereskedelem és az étel házhoz szállítások térhódítása is hozzájárul a papírhiányhoz.

Mindeközben az utóbbi években egyre több nagyvállalat állt át, vagy tervez átállni a műanyag alapú csomagolásokról a megújuló alternatívákra, elsősorban a papírra. Az IKEA, McDonald’s és egyéb jelentős nagyvállalatok állásfoglalása hamar irányadóvá válik a szegmensben.

Ezzel a környezetvédelmi trenddel rokon, hogy az Európai Unió elfogadta bizonyos egyszer használatos műanyagok tilalmára, korlátozására vonatkozó irányelvet. Ez sok tekintetben pozitív és üdvözlendő, azonban jelenleg csak súlyosbította a koronavírus-járvány kapcsán fellépő problémákat a papíriparban, és hatásuk együttesen olyan felfordulást okozott az ágazatban, amilyenre valószínűleg évtizedek óta nem volt példa.

Sok, korábban műanyag alapú terméket papíralapú helyettesítőkkel váltottak ki. Erre a többlet keresletre nem volt felkészülve az ágazat, különösen nem egy járványidőszak alatt, és reméljük immár utána. Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára szerint a hiányjelenségekhez hozzájárult az egyszer használatos műanyagok tilalma nyomán jelentkező megnövekedett papírigény. Ezt erősítette meg Bodrogai Ferenc, a Magyar Piszke Papír cégvezető-tulajdonosa is, kiemelve, hogy persze a papíros cégeknek alapvetően jó a keresletnövekedés, de ez annyira sokkszerű volt, hogy nem lehetett ráfelkészülni.

Ráadásul részben a műanyagtiltás, részben a felhasználók környezettudatossága jelentősen megdobta a keresletet az újrahasznosított papír iránt is, amit szintén nem tudott követni a kínálat, mivel a járvánnyal járó változások akadályokat gördítettek az újrahasznosítható papír begyűjtése elé. Például az irodai papírhulladék mennyisége szinte egyik napról a másikra nagymértékben csökkent – amely pedig az egyik legjobb minőségű alapanyag a körforgásos láncban –, ahogy az irodákat bezárták, majd a home office általánossá vált. Ennek eredményeként a hulladékpapír-árak 30–50%kal emelkedtek az elmúlt egy-másfél évben.

Elhúzódó sztrájk is sújtja az ipart

További elhúzódással fenyeget a finn UPM erdészeti, cellulóz- és papíripari vállalatnál kialakult vita, mert a január 1-jén kezdődött sztrájkot – mivel cikkünk írásakor még mindig nem tudtak megállapodni – előreláthatólag április 16-ig meghosszabbították. Az UPM összes üzletágának 2200 dolgozója sztrájkol, a kikötői- és vasúti dolgozók pedig szolidaritásukat fejezik ki azzal, hogy január 24-e óta megtagadják a vállalat áruinak kezelését.

Az IndustriALL Global Union szakszervezeti szövetség három tagszervezete, a Paperiliitto, a Teollisuusliitto és a Proliitto érintett a sztrájkban. A munka az UPM legtöbb finnországi telephelyén leállt, ami óriási költségekkel jár a vállalat számára egy olyan időszakban, amikor termékei iránt nagy a kereslet.

A vita azután alakult ki, hogy az UPM kilépett az évtizedek óta érvényben lévő iparági alkuból, és nem volt hajlandó egyetlen kollektív szerződést sem aláírni a munkaerő többségét képviselő Paperliittoval. A cég mind az öt üzletágára külön megállapodást szeretne kötni.

A cég a Proliitto által képviselt szellemi dolgozókat át akarja kategorizálni a vezető tisztségviselők közé, hogy kizárja őket a kollektív szerződésből, és a Proliitto megbízottjait a továbbiakban nem ismerik el. A cég emellett leállította a szakszervezeti tagdíjak beszedésére szolgáló, az 1970-es évek óta működő check-off rendszert. A cégnek a Teollisuusliittoval kötött kollektív szerződése továbbra is érvényben van, de a Teollisuusliitto támogatja az egységes munkakörülményekről szóló megállapodást.

A kollektív tárgyalások aláásása mellett a cég a munkaidőt is drasztikusan meg akarja növelni fizetésemelés nélkül, aminek eredményeként sok dolgozó fizetése 20–30%-kal csökkenne. A szakszervezetek úgy vélik, hogy a cég szándékosan provokálta ki a sztrájkot, amelyet a szakszervezeti hatalom megtörésére kíván használni.

Petri Vanhala, a Paperiliitto elnöke elmondta: „Találkozókat javasoltunk az UPM-nek, de elutasították. Az egyetlen követelésünk az, hogy ne bontsuk meg a kollektív tárgyalási rendszert, és maradjunk a szektor többi vállalatával egyeztetett iparági szabványnál.” A fellépés ilyen szintje szokatlan Finnországban, amely általában viszonylagos ipari harmóniát élvez az egész iparágra kiterjedő kollektív szerződésekkel. A szakszervezetek úgy vélik, hogy a kollektív tárgyalások elleni támadás ideológiailag vezérelt, és a vállalat eltökélt szándéka, hogy még saját gazdasági kára árán is aláássa a szakszervezeteket, veszélyes új precedenst teremtve ezzel a skandináv ország munkaügyi kapcsolataira.

Az UPM mindig is „kilógott a sorból” a finn iparban, és viszonylag keményen szakszervezet-ellenes álláspontot képviselt. Bár Finnországban más cellulóz- és papíripari cégek is kollektív szerződést kötöttek a szakszervezetekkel, az UPM 2020-ban kilépett a munkaadói szövetségből.

A sztrájk akár heti 20 millió eurójába is kerül a cégnek, és az ellátási lánc válságát okozhatja, mivel az elhúzódó sztrájk arra kényszeríti a vállalatot, hogy felbontsa a papírszállítási szerződéseket, amely Európa-szerte papírhiányhoz vezethet. Az Intergraf, az európai nyomdaipari szövetség levélben kérte az UPM-et a sztrájk leállítására, figyelmeztetve, hogy a sztrájk folytatódása esetén a tagjai által igényelt papír 40%-a nem lesz elérhető.

gyár

Az UPM levélben figyelmeztette néhány ügyfelét, hogy nem tudja teljesíteni kötelezettségeit, és vis maiorra hivatkozik, amely záradék korlátozza a felelősséget az elkerülhetetlen katasztrófák, például a Covid-19 világjárvány miatti szerződésszegésért.

A cellulóz- és papíripari szakszervezetek globális találkozóján a finn szakszervezetek ismertették a helyzetet, és felszólították más országok szakszervezeteit, hogy gyakoroljanak nyomást munkaadóikra, hogy utasítsák el a hivatkozást a vis maior esetre.

„Egy olyan időszakban, amikor a gazdasági kilábalás a világjárvány hatásaiból még mindig törékeny, most egy teljesen mesterségesen létrehozott ellátási lánc válsággal kell szembenéznünk” –mondta Tom Grinter, az IndustriALL iparági igazgatója.

A FINAT, az öntapadós- és címkeipar páneurópai szövetsége, valamint Európa 15 országában működő kilenc nemzeti címke szövetség – melyek együttesen több mint 1000 címkegyártó céget képviselnek, tagságuk a teljes európai piac több mint 75%-át teszi ki – közösen fejezte ki aggodalmát az UPM és a Paperiliitto közötti vita folytatásának hatása miatt.

A FINAT és a nemzeti címkeszövetségek azon a véleményen vannak, hogy ez a sztrájk nem áll arányban a további folytatása esetén keletkező maradandó károkkal. Sürgette az összes érdekelt felet (munkaadót, szakszervezetet és hatóságokat egyaránt), hogy vegyék figyelembe a vita európai makrogazdasági vonatkozásait, és értékeljék társadalmi felelősségüket a tágabb európai közösség felé a vita megoldása során.

Csökkentett mennyiségekszállítása

Ezek a piaci fordulatok együttesen vezettek oda, hogy a papírgyárak sok esetben a korábbi rendelések alapján osztják el vevőik között a papírt. Megnézik, hogy az adott vevő mennyit rendelt a korábbi években, és annak bizonyos részét, például 80%-átszállítják.

Az iparban hiány van a magazinpapírokból, kezdve a különböző címkékhez használt öntapadó alapanyagoktól, a zöldség-gyümölcs mérlegek címkenyomtatáshoz alkalmazott thermo papírig. A szállítási idők már a csomagolóanyagok oldalán is megnyúltak: mindenhol késések vannak, elkezdett akadozni az ellátás, ami idővel mennyiségi gondokat is okozhat.

Bodrogai Ferenc szerint egyes szalvéták vagy papírterítők már most hiánycikknek számítanak. Ez elsősorban koronavírus-hatás, hiszen tavaly a járvány miatt csökkenő keresletre reagálva vették vissza termelésüket a gyárak, és most, hogy az éttermek újra nagyobb mennyiségben igénylik a termékeket, a csökkentett kapacitással ezt a keresletet pillanatnyilag nehezen tudják kielégíteni.

A műanyagok kiváltása miatti többletkereslet és az újrahasznosított papír iránti igény megugrása ugyanis ezektől a termékektől is egyre látványosabban szívja el az alapanyagot.

A szektor gondjait csak tetézi, ahogy elszálltak az energiaárak a közelmúltban. A papíripar kifejezetten sok energiát használ, így az áram és a gáz árának emelkedése is jelentősen megdobja a már így is rendkívüli ütemben emelkedő költségeiket. Ez további áremeléseket és szállítási határidőcsúszásokat okozhat.

farönk

Labelexpo Europe új időpontban

A fenti hatások egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a Tarsus Group, a Labelexpo Global Series szervezője bejelentette, hogy a Labelexpo Europe 2022 egy későbbi időpontban kerül megrendezésre, tekintettel egyrészt az európai címkeiparra nehezedő jelentős ellátási lánc nyomásra, másrészt az ukrajnai háborús helyzetre. A rendezvény 2022. április 26–29. helyett 2023. szeptember 11–14. között lesz megtartva.

A döntés a kiállítókkal, egyesületekkel és az iparág széles körével folytatott szoros egyeztetés eredményeként született meg. Sokakat közvetlenül érint az alapanyagok hiánya. A világjárvány által kiváltott hiányok az elmúlt hónapokban tovább fokozódtak, és a hosszú átfutási idők megzavarják az európai ellátási láncot. A tervezhetőség hiánya arra késztette a rendezvény szervezőit, hogy a címkegyártók közösségének érdekeit szem előtt tartva, átütemezze az időpontot.

A címke- és csomagolóanyag nyomtatási ágazat következő jelentős globális eseményei a Labelexpo Americas lesz, amelyre a chicagói Donald E. Stephens Kongresszusi Központban kerül sor 2022. szeptember 13–15. között. Továbbá a Labelexpo India (november 10–13.) és a Labelexpo South China (december 7–9) kiállításokat is megrendezik.

Bízunk benne, hogy a fenti problémák mihamarabb rendeződnek, és ezzel az iparág helyzete is Európában.

Csaba Péter Gábor