Jelentős, mintegy 1,52 százalékos a hozzájárulása a hazai GDP-hez a 110 hazai piacvezető fuvarozó vállalkozásnak, mégis veszélybe került a versenyképességük fenntartása. Olyan súlyos a munkaerőhiány az ágazatban, hogy az már az ellátási lánc, tágabb értelemben pedig a költségvetés biztonságát és érdekeit is veszélyezteti.
„Kincs, ami nincs!” – címmel rendezett közös konferenciát a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE). A két meghatározó fuvarozói érdekképviselet szakmai konferenciája a piacvezető munkáltatókat megszólítva kereste a megoldásokat az ágazat legégetőbb problémáira. Azaz arra, hogyan lehet mielőbb orvosolni az égető gépjárművezető-hiányt, valamint fenntartani versenyképességüket.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a szakmai szervezetek hozzávetőlegesen 8-10 ezer főre becsülik a munkaerőhiány mértékét a teljes alágazatban (az árufuvarozásban és személyszállításban, különösen pedig az autóbuszos személyszállításban). A szakmai szervezetek számításai szerint egy gépkocsivezető évente mintegy 4,2 millió forint adóbefizetést generál a költségvetés számára. A hiányzó 8-10 ezer fővel kalkulálva ez hozzávetőleg 32 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent.
A szállítás és raktározás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 5,6 százalékkal járul hozzá a magyar GDP-hez. Ezen belül a piacvezető 110 hazai vállalkozás hozzájárulása a hazai GDP-hez mintegy 1,52 százalék. A közúti fuvarozási alágazat hozzájárulásából a piacvezető 110 hazai vállalkozás 27,15 százalékkal veszi ki a részét, tehát csaknem egyharmad részt képvisel. Mint ismert, 2022 júniusában valamivel több mint 13 ezer árufuvarozó szolgáltatót tart nyilván a szakminisztérium.
A közúti fuvarozási alágazaton belül a piacvezető vállalkozások 24 300 főt foglalkoztatnak, ez az alágazatban a teljes foglalkoztatottak negyedét jelenti. Szintén ezen vállalkozói kör a központi költségvetés bevételeit – a KSH adatai alapján – 155,2 milliárd forinttal gyarapította. A hazai e-útdíjbevételek 18,5 százalékát, az üzemanyag után fizetett jövedéki adóbevételek mintegy 4,0 százalékát biztosította. Munkaerő hiányában ezek a bevételek veszélybe kerülnek, tehát a probléma a kormányzat számára is stratégiai kérdés kell legyen, amire mielőbb meg kell találni a perspektivikus megoldást.
A szakma képviselői a kritikus helyzet javítása érdekében az alábbi megvitatásra szánt javaslatokat fogalmazták meg a kormányzat számára:
•szükséges integrálni a gépjárművezető-képzést a felnőttképzési rendszerbe, és arra állami forrást biztosítani.
•A gépkocsivezetői tevékenység ma nem szakma. A közeljövőben vizsgálni szükséges a szakmajegyzékben való szerepeltetést, amellyel hozzájárulna a pályaorientáció erősítéséhez.
•Rövidtávon a munkaerő-elvándorlás megakadályozásának eszköze az lehet, ha emelik a napidíjakat, adómentes juttatásokat, kiegyenlítve ezzel az európai uniós belső piaci bérfeszültségeket.
•Különösen fontos a külföldön dolgozó magyar gépkocsivezetők visszacsábítása. Ehhez szükséges a hazai és nyugat-európai jövedelmi viszonyok közelítése, és a költségvetési érdekekkel azonosan a szociális biztonság és a munkakörülmények javítása.
A két szakmai szervezet közös konferenciáján résztvevő és megszólaló, véleményformáló vállalkozások jelentős munkaadók, HR tevékenységük szervezett és tudatos, és jelentős mértékben járulnak hozzá az államháztartás és a költségvetés bevételeihez. Versenyképességük fenntartása, fejlődésük biztosítása létkérdés a nemzetgazdaság szempontjából is.
A továbbiakban a két szakmai szervezet – amelyek az engedéllyel rendelkező közúti személy- és áruszállító vállalkozások – elhatározta, hogy szorosabbra fűzi a szakmai együttműködését, s erről írásban is megállapodtak.
Mi az a NiT Hungary?
A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary1989-ben alapított jogi személy, közúti fuvarozói szakmai érdekképviseleti és érdekvédelmi társadalmi szervezet. Alapításának célja és fő feladata a nemzetközi vagy belföldi relációban dolgozó hazai árufuvarozó és autóbuszos személyszállító vállalkozások által elvárható, meghatározott szakmai érdekvédelmi, érdekképviseleti, valamint gazdasági feladatok ellátása. Céljainkat és feladatainkat a szervezet Alapszabálya határozza meg.
A NiT Hungary Alapszabályából adódó alapvető küldetése a hazai közúti fuvarozói alágazat jó hírének megőrzése és védelme, a fuvarozói szakma hagyományainak ápolása, a közúti árufuvarozói és autóbuszos személyszállító magánvállalkozói kör önálló vagy együttműködés keretében megvalósított szakmai érdekképviselete, érdekvédelme és informálása. Továbbá hatékony képviselet ellátása a szociális párbeszéd területén, illetve fokozott szerepvállalás a hazai fuvarozó vállalkozói kör piaci versenyképességének megőrzése és növelése érdekében.
Tagsági körünket több mint 4500 belföldi, illetve nemzetközi áru- és személyszállítási tevékenységet végző egyéni vállalkozó és társas vállalkozás alkotja. Regisztrált taglétszámát tekintve a NiT Hungary jelenleg Magyarország legnagyobb közúti fuvarozói érdekképviseleti szervezete.
A hazai statisztikai adatoknak megfelelően tagságunk túlnyomó többségben mikro- és kisvállalkozás, de megtalálhatók körünkben nagyobb járműflottát üzemeltető középvállalkozások is. Tevékenységük szerint tagjaink 75%-a közúti árufuvarozói vagy járműmentési tevékenységet végez, míg 25%-ban képviseltetik magukat az autóbuszos személyszállítók.
Árufuvarozó tagvállalkozásaink (a teljes hazai szolgáltatói kör közel negyede) a nemzetközi normának megfelelő közúti járművekkel és szerelvényekkel a teljes terhelhetőségi palettával állnak megrendelőik rendelkezésére úgy belföldön, mint nemzetközi relációban. Tagsági körünkben számos közúti járműmentő vállalkozást is tudhatunk, akik a személygépjármű assistance szolgáltatástól a speciális nehézgépjármű-mentési feladatokig bármilyen mentési és szállítási elvárásnak megfelelnek. Autóbuszos személyszállító tagvállalkozásaink (a teljes hazai autóbuszos szolgáltatói kör közel 60%-a) aktív részesei a szerződéses és különjárati tevékenységnek (úgy a ki- és beutaztató turizmusnak, mint a munkásszállításnak), illetve – közszolgáltatási szerződéssel, vagy alvállalkozóként – a közszolgáltatási tevékenységnek.
A NiT Hungary legfőbb döntéshozó testülete a tagok által demokratikusan választott régiós küldöttek összességéből álló küldöttközgyűlés. Ipartestületünk jelenleg Budapesten és 10 nagyvárosban működő regionális irodahálózatával áll tagjai és az érdeklődők rendelkezésére. A közúti árufuvarozói, járműmentői, illetve autóbuszos személyszállítói tagsági kör speciális szakterületi érdekérvényesítési feladatait három munkabizottságunk, az Árufuvarozó Tanács, az Autómentő Tanács és az Autóbusz Tanács látja el.
A NiT Hungary az akkori Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal 2013-ban kötött megállapodás alapján a kormányzat stratégiai partnere a jogalkotás terén, és élharcosa, aláírója volt a fuvarozói érdekképviseletek és Magyarország kormánya között 2005ben, 2008-ban, illetve 2013-ban aláírt versenyképességi megállapodásoknak. Ipartestületünk a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és a szociális párbeszéd terén a Közúti Közlekedési Szolgáltatók Alágazati Párbeszéd Bizottsága (KKSZAPB) négyfős munkaadói oldalának tagja. Szervezetünk több mint két évtizedre visszanyúló tevékenysége során a legszélesebb körben alakított ki és ápol szakmai partneri kapcsolatot a jogalkotás, a közlekedéspolitika, az államigazgatás, a szakhatóságok, a hazai és nemzetközi társ-érdekképviseletek, a közlekedéstudományi élet, az alágazati szociális párbeszéd képviselőivel, tagjaival, illetve a közúti fuvarozási tevékenységet érintő szolgáltatási ágak képviselőivel.
Együttműködések, partnerség
A NiT Hungary érdekérvényesítési tevékenységén belül a tagság érdekében folyamatosan törekszik olyan partneri együttműködések kialakítására, melyek a mindenkori kormányzattal és a szakhatóságokkal, valamint a külföldi és hazai szakmai szervezetekkel, társ-érdekképviseletekkel kialakított deklarált együttműködések révén hozzájárulhatnak a hazai fuvarozó vállalkozói kör piaci helyzetének megerősítéséhez, és versenyelőnyük biztosításához.
