AZ ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI BERENDEZÉSEKKEL, VALAMINT AZ ELEM- ÉS AKKUMULÁTORHULLADÉKKAL KAPCSOLATOS TERMÉKDÍJ ÉS EGYÉB SPECIÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ELŐÍRÁSOK
Az elektromos, elektronikai berendezés termékáramban kötelezett vállalatok az akkumulátorban érintettekhez hasonlóan sokszor hátradőlnek, hogy megfizetem a környezetvédelmi termékdíjat az állam felé, így nincs további tennivalóm a kérdésben. Sajnos ez nem igaz. Összeszedtük a legfontosabb jogszabályi előírásokat dióhéjban, ugyanis az elfogadott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet hivatkozik a szakági, „termékárami rendeletekre”.
Nagyon sok vállalkozás feledkezik meg az egyéb kötelezettségeivel kapcsolatosan, viszont ezzel jelentős kockázatnak teszik ki a vállalkozásukat.
Elektromos, elektronikai berendezés
Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel, a környezetvédelmi termékdíjjal. A szabály kivételesen nem bonyolult. Meg kell nézni szokás szerint, hogy mely berendezések találhatóak meg a termékdíj törvény I. számú mellékletében. A kötelezett lehet nagyon leegyszerűsítve a gyártó vagy a külföldről behozó, és azt belföldön forgalomba hozó vagy saját célból felhasználó vállalat. Nem szabad megfeledkezni, ha más termék alkotórészeként vagy tartozékaként fordul elő a törvény I. számú mellékletében megtalálható elektromos, elektronikai berendezésről sem, mert a kötelezettség ugyanúgy fennállhat, mintha önálló berendezésről lenne szó (a bevallásban a KT kód utolsó számjegye változni fog). A bonyodalmak ott kezdődnek, hogy létezik a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet, mely az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szól. Ezzel vélhetően azért nem foglalkozik sok érintett cég, mert a jogszabály címében is szerepel a „hulladék”, és akinél ilyen nem képződik, az nem is olvassa tovább a jogszabályt.
Pedig sajnos azt terheli a kötelezettség leginkább, aki az elektromos, elektronikus berendezés piaci hozzáférhetőségét először biztosítja. Függetlenül attól, hogy forgalmazás, fogyasztás vagy használat céljára, fizetés ellenében vagy ingyenesen történik.
Ez a jogszabály nagyon hasonlít a termékdíj törvényre, ugyanis van egy1. melléklete, aminek van egy 1-es pontja, ami felsorolja, hogy mely termékekre terjed ki a jogszabály hatálya. Ennek az a szépséghibája, hogy itt elektromos-, elektronikus berendezés-kategóriák kerülnek felsorolásra. A 2. mellékletben találhatóak meg a vámtarifaszámok (vtsz), viszont aggasztó a következő fejezetcím: „Az elektromos, elektronikus berendezéskategóriák és a részüket képező egyes elektromos, elektronikus berendezések nem teljes listája vámtarifaszámok alapján, valamint a vásárlási utalvány összegének legkisebb mértéke”. Jogértelmezői szempontból aggasztó a „vámtarifaszámok nem teljes listája” meghatározás, mert az pont annyit jelent, hogy ilyen és hasonló, tehát ami itt nincs felsorolva, az is érintett. Fontos, hogy a jogszabály meghatározza az elektromos, elektronikus berendezés fogalmát: „Legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, valamint legfeljebb 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőtől vagy elektromos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező vagy elektromos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is.”
Megjegyzés: tehát ami ennél nagyobb, az nincs a jogszabály hatálya alatt. Azonban a rendelet hatálya igen szerteágazó termékkörre nem terjed ki, ami inkább bonyolítja a jogszabályt, mintsem egyszerűsítené. Ilyen kivételszabály van például az olyan elektromos, elektronikus berendezésre, amely kifejezetten egy más jellegű, e rendelet hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikus berendezés részeként lett tervezve és elhelyezve, és amely csak az adott elektromos, elektronikus berendezés részeként töltheti be funkcióját.
Elem és akkumulátor
Az akkumulátor és a környezetvédelmi termékdíj: a szabály kivételesen nem bonyolult. Meg kell nézni szokás szerint, hogy mely akkumulátorok találhatóak meg a termékdíj törvény I. számú mellékletében. A 8507 vtsz alá sorolandó akkumulátorok kötelezettek: elektromos akkumulátorok, beleértve ezek akár téglalap (beleértve a négyzet) alakú elválasztólemezeit is, kivéve a 8507 50 (megjegyzés: nikkel-fém-hidrid akkumulátor), a 8507 60 (megjegyzés: lítium-ion akkumulátor) és a 8507 90 (megjegyzés: alkatrész) alszám alá tartozó termékek és a nátrium-kén (NaS) helyhez kötött energiatároló berendezés. A kötelezett lehet nagyon leegyszerűsítve a gyártó vagy külföldről behozó, és az azt belföldön forgalomba hozó vagy saját célból felhasználó vállalat. Nem szabad megfeledkezni itt sem a más termék alkotórészeként vagy tartozékaként előforduló akkumulátorról sem. Tipikus ilyen esetek a vezeték nélküli elektromos kézi szerszámok, gépjármű, targonca és egyéb akkumulátoros berendezésekben lévő akkumulátorok.
Továbbá fontos megjegyezni, hogy az elemekkel kapcsolatosan is vannak tennivalók a jogszabály szerint, pedig az elemek nem is termékdíjköteles termékek.
Mindkét szakági („termékárami”) jogszabály hasonló kötelezettséget ír elő, néhány ponton párhuzamot tudunk vonni közöttük.
Vizsgáljuk meg mindenekelőtt a gyártóra (behozó is) vonatkozó kötelezettségeket
Nyilvántartásba vételi kötelezettség
Ennek a kötelezettségnek az elmulasztása sajnos szabad szemmel is látszik. Ez kockázati forrást tud jelenteni – természetesen mindenkiről csak a legjobbat feltételezve. Amennyiben egy konkurenciánk ismeri a tevékenységünket, és nem talál meg bennünket ebben az adatbázisban, akkor egy „feljelentéssel” meg tudja segíteni az ellenőrző hatóság munkáját, számunkra kellemetlen pillanatokat okozva (a bírsági tételekről a 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet szabályai az irányadóak).Itt tudjuk leellenőrizni vállalkozásunkat, hogy biztosan benne vagyunk-e a regisztrált cégek adatbázisában: http://web.okir.hu/sse/?group=KAR.
Hatósági oldalról is segítség ez a nyilvános adatbázis, ugyanis ha valaki megvizsgálja, hogy ki érintett a termékdíjban, annak jó eséllyel a gyártói nyilvántartásba vételi kötelezettségnek is eleget kell tennie. Aki ebben nincs benne, az jó eséllyel mulasztást követ el.
Nyilvántartásba vétel menete
A nyilvántartásba vételt legkésőbb az elektromos, elektronikus berendezés, elem és akkumulátor forgalomba hozatalának megkezdéséig kell kérelmezni. Ennek elmulasztása mulasztási bírság kockázatát hordozhatja magában. Mindenekelőtt el kell utalni a Pest Megyei Kormányhivatalnak az igazgatási szolgáltatási díjat, melynek mértéke 75000 forint (mindkét jogszabályt érintő termékáram esetén külön-külön). Az utalás bizonylata a gyártói regisztrációhoz becsatolandó dokumentum. Kell egy személy, aki rendelkezik OKIR (Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer) meghatalmazással. Ezt külön nyomtatványon kell kérni, tehát alapesetben ezzel még a cégjegyzésre jogosult képviselők sem rendelkeznek. Ezt követően ki kell tölteni a „Gyártói nyilvántartásba vétel” adatlapját. Ennek adattartalma a cégre vonatkozó adatok (KÜJ-azonosító megléte szükséges), valamint a termékekre vonatkozó specifikus adatok. Továbbá a kötelezettség teljesítésére vonatkozó információkat kell megadni (termék és tevékenység típustól függően több kategóriát is ki lehet/kell választani). A gyártó által Magyarországon képviselt, forgalmazott márkaneveket (amennyiben vannak ilyenek) is meg kell adni a nyilvántartásba vételi eljárás során. Minden változást, kötelezettség-megszűnést 15 napon belül kell bejelenteni. A hatóság a gyártói nyilvántartásba vételről, változásról, megszűnésről határozatot hoz.
A gyártó (behozó) visszavételi, átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettsége
A gyártó az általa forgalomba hozott, használt elektromos, elektronikus berendezést, elemet és akkumulátort, valamint a más gyártó által forgalomba hozattat is, amennyiben az jellegében és funkciójában azonos, köteles átvenni, amire díjat nem követelhet.
Tájékoztatási kötelezettség
A gyártónak tájékoztatnia kell a fogyasztókat és a forgalmazókat például, hogy:
• az elektromos, elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok a környezetre és az emberi egészségre milyen káros hatást gyakorolnak,
• tartalmaz-e olyan alkatrészt, amely hulladékká válását követően veszélyes hulladéknak minősülne,
• elkülönítetten kell gyűjteni, és az a települési hulladékkal együtt nem helyezhető el,
• amennyiben tartalmaz elemet vagy akkumulátort, az milyen típusú, és az milyen módon távolítható el az elektromos vagy elektronikus berendezésből biztonságosan,
• a használt és a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés térítésmentesen átadható.
Az elkülönített gyűjtést igénylő, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés, elem és akkumulátor jelölésére szolgáló, mindenki által ismert ábra alkalmazását az alábbi jogszabályok írják elő:
Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
A gyártónak fennáll a nyilvántartásvezetési kötelezettsége, amit egy hatósági ellenőrzés során be kell, hogy tudjon mutatni. A gyártó az általa nyilvántartott adatokról a tárgyévet követő év február 20-ig az országos környezetvédelmi hatóság részére adatot szolgáltat.
A forgalmazó és a hulladékbirtokos kötelezettségei
A gyártók mellett a forgalmazóknak és hulladékbirtokosainak is fennállnak kötelezettségei, melyet tényleg csak nagyvonalakban van lehetőség bemutatni jelen szakcikk keretein belül. A forgalmazónak is lehetőséget kell biztosítania az ingyenes „hulladékátadás” lehetőségére. Tehát a forgalmazó nem tagadhatja meg a hulladékbirtokosának a hulladék átvételét. A forgalmazó a hulladékátvételi kötelezettség megteremtéséhez gyűjtőedény rendelkezésre állását folyamatosan biztosítja a hulladékbirtokos részére, melyet jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
Új elektromos, elektronikus berendezés házhoz szállítása esetén a vásárolt berendezéssel azonos mennyiségű és azonos használati célú elektromos, elektronikus berendezést ingyenesen elszállítja.
Felhívjuk az olvasóink figyelmét, hogy jelen cikk összeállítása során kizárólag a szerző által legfontosabbnak ítélt pontok kerületek bemutatásra, törekedve a közérthetőségre. A teljes jogszabály megismeréséhez szükséges a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet, valamint a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet mélységi megismerése és értelmezése.
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai tájékoztatóval segítséget tudtunk nyújtani az elektromos és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok termékdíjkötelezettségi és az azon túli egyéb speciális hulladékgazdálkodási előírásokban eligazodni, az összefüggéseket átlátni. További kérdésük esetén a Green Tax Service Kft. csapata rendelkezésükre áll a témával kapcsolatos további kérdések megválaszolásában.
Sztuhár Imre és Green Tax Service Kft.
