Hiánypótló témáról ad hírt Gerlaki Bence, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért felelős helyettes államtitkára és Balás Tamás, gazdaságfejlesztési stratégiáért felelős főosztályvezetője a Világgazdaságnak írt szakmai cikkében.
Kiindulópont(ok)
A szerzők „Kormányzati beavatkozás szükséges a fuvarozók versenyképességének javításához” című publikációja elsődlegesen arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben továbbra is nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek tekintjük a logisztikai és közúti fuvarozási szakmát, úgy ezen ágazat versenyképességének helyreállításához kormányzati beavatkozás szükséges. Ennek egyik legkiemeltebb kérdésköre lehet a napidíjak mértékének felülvizsgálata.
A cikk rávilágít a szakmát ért azon negatív hatásokra, amelyek az utóbbi években alakították a piaci környezetet: a koronavírus-járványon át, egészen az orosz-ukrán konfliktus általi globális ellátási láncok akadozásáig, valamint az üzemanyagárak drasztikus emelkedéséig. A külső hatásokon túl a belső, szakmai berkeken belüli problémák is megemlítendők: a fuvarozói szakma folyamatos gépjárművezetőhiánnyal küzd, becslések szerint mintegy nyolc-tízezerrel kevesebb gépjárművezető van a szükségesnél. Ez a hiány számottevő béremelkedési kényszert ró a logisztikai szolgáltatást nyújtó munkáltatók számára.
Közúti fuvarozási árindex
A közúti áruszállítás az árufuvarozás háromnegyedét teszi ki az Európai Unió országaiban, kulcselemként hozzájárulva a gazdaság stabil növekedéséhez, a fogyasztók és az ipar biztonságos ellátásához, az ellátási láncok zavartalan működéséhez. A szállítási és raktározási nemzetgazdasági ág GDP-n belüli részesedése meghaladja az 5%-ot. A fentebb ismertetett tényezők miatt a közúti fuvarozási árindex emelkedése tapasztalható, a legfrissebb adatok szerint a belföldi szállításban az árak közel 35%-kal növekedtek a szakértők elmondása szerint. Hozzátéve, hogy a hazai fuvarozási tevékenységet végző vállalkozások teljesítménye nemcsak nemzetközi szinten, hanem már belföldön is romló tendenciát mutat: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb (de előzetes) adatai szerint a belföldi fuvarteljesítmény 2022. évben visszaesett.
Vissza 2015-ig
A közúti árufuvarozási tevékenység romló tendenciája annak ellenére tapasztalható, hogy a 2015. évben elfogadott 1560/2015. (VIII. 7.) Korm. határozat célja éppen a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú, a GDP mintegy 5%-át megtermelő logisztikai és közúti fuvarozási ágazat versenyképességének javítása volt. Napjainkra a hazai fuvarozó vállalkozások számos területen kedvezőtlenebb helyzetben vannak a nemzetközi, és különösen a harmadik országokból érkező versenytársaikkal szemben.
A hazai ágazat – számokban
Magyarországon az aktív munkavállalók több mint 4%-át foglalkoztató, közel 130 000 család megélhetését biztosító, és közel százezer gépjárművet üzemeltető hazai közúti személy- és áruszállító alágazat az utóbbi években gyorsuló piacvesztést szenvedett el. A hazai vállalkozások versenyképességének csökkenését támasztják alá az Eurostat adatok is, amelyek szerint az alágazat az Európai Uniós nemzetközi teljesítményét tekintve 2015-ben majdnem 5%-os részesedéssel a hetedik helyen állt (megelőzve a szlovák és bolgár fuvarozókat). Mára viszont közel 3%-kal a tizenkettedik helyen áll.
A napidíj kérdése
Az említett szakcikk kiemeli többek között, hogy a régióban a magyar napidíj nemzetközi vonatkozásban messze a legalacsonyabb. A lemaradás különösen nagy a két legfontosabb verseny-társországhoz (Romániához és Bulgáriához) képest, ezért a kedvezőtlen folyamatok megállításához, a munkaerő-elvándorlásának megakadályozásához, a versenyképesség megtartásához megoldást jelenthet az adómentesen adható juttatások felülvizsgálata.
A GazdaságfejlesztésiMinisztérium közleménye
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium 2023. március 13. napján kelt közleménye értelmében: „A belföldön és külföldön is megfigyelhető további piacvesztés, a bérverseny, valamint a tízezer főre tehető sofőrhiány kezelése érdekében a kormány áttekintette a helyzetet. A kormány a versenyjavítást célzó lépések közül elsőként az adómentesen nyújtható napidíjat korrigálta, a megváltozott piaci helyzethez igazítva. A kormány a Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslatát elfogadva, az adómentesen adható napidíjat belföldi kiküldetés esetén 3000-ről 9000 forintra, míg külföldi kiküldetés esetén 60-ról 85 euróra emeli. A magyar cégekre vonatkozó napidíjak ennek köszönhetően régiós összevetésben a legmagasabbak közé fognak tartozni.”
Jelen cikk az új szabályok Magyar Közlönyben történő megjelenését megelőzően készült.
Slabéczi Ivett
