Nemcsak nehézkesen indult július 1-én az új, 35 évre a Mol leányvállalatának adott hulladékkoncesszió, hanem úgy tűnik, elképesztően drága is – írja a G7.
80 helyett 230 milliárd a szektor vállán
A gazdasági szakmai portál, mint arról mi is beszámoltunk, elsőként azt említi, hogy az új EPR-rendeletben érintett hazai gyártóknak az eddigi 80 milliárd forintos termékdíj helyett a most életbe lépő jogszabály alapján várhatóan 230-300 milliárd forintot kell fizetni azért, hogy az általuk gyártott termékek begyűjtését és újrahasznosítását a Mol MOHU nevű cége elvégezze. A portál a HVG-t idézve hozzáteszi, hogy a MOHU azt állítja, azért ilyen magasak az új EPR-díjak, mert a korábban megállapított környezetvédelmi termékdíjak nem tükrözték az adott termék hulladékká válása után felmerülő valós költségeket.
A magyar messze kilóg az európaiból
Ezek szerint Magyarországon lenne a legdrágább a hulladékkezelés, ugyanis a Packaging Recovery Organisation Europe jelentése a magyarral összevehető EPR-rendszerekről kimutatja, hogy az európai mezőnyből a magyar rendszer messze kilóg magas áraival. Szinte minden kategóriában a legmagasabbak az EPR-díjak Magyarországon. A MOHU hulladékrendszerében a magyar termelők háromszorosát fizetik, mint 14 európai ország átlaga alapján máshol.
Az említett díjtétel-emelkedés, vagyis a 2022-ben ténylegesen befolyt 80 milliárdhoz képest az új EPR-díjak 280-290 milliárd forint költséget jelentenek majd a gyártóknak éves szinten. Lapunk a Nyomda- és Papíripari Szövetségtől kapott információja szerint ez a 3,5-szeresére emelkedő költség nagyobb, mint a szektor éves nyeresége, azaz ha marad ez a mérték, akkor veszteségességre ítéli azt. A G7 is szeretett volna többet megtudni arról, hogy a MOHU szerint reálisak-e a számításaik, de konkrét választ nem adtak arra, hogy éves szinten tényleg 230-300 milliárdos EPR-költség várható-e. A MOHU annyit közölt, hogy „a jövő évi EPR bevételek meghatározása az idei második féléves adatok alapján kerül meghatározásra.”
Érthetetlen
A G7 egyébként nemrég azt is megjelentette, hogy hiába nő meg rendkívül a MOHU bevétele a termékdíjakhoz képest, az átvett hulladékért jóval alacsonyabb árat adnak, mint a piaci. A nagyon alacsony átvételi árakkal kapcsolatban a MOHU azt írta, hogy „az árakat a nemzetközi jegyzésárak és speciális földrajzi viszonyok benchmarkja határozza meg a jelenlegi piaci árakhoz hasonlítva.” Viszont a nemzetközi piaci árak nem változtak érdemben, ahogy Magyarország földrajzi helyzete sem, így érthetetlen az átvételi árak óriási mértékű csökkenése.
Ugyancsak beszámoltunk róla, hogy ez új EPR-rendelet várhatóan 10-15 százalékos áremelkedést fog generálni az ágazatban. Ez a G7 kalkulációja szerint további 1 százalékkal dobhatja meg az európai összevetésben is kiugróan magas magyar inflációt.
A gazdasági hátrányokon túl az EPR-rendeletben szakmai ellentmondások is vannak a G7 szerint. Az irodai papír 128 forintos EPR díja kilónként nemcsak azért sok, mert eddig 19 forint volt. Egy ezer darabos A4-es papír után, aminek kilója körülbelül 700 forint, a korábbi termékdíj a termék árának 3 százaléka volt, az új 128 forintos EPR-díj 18 százaléka, ami aránytalanul soknak tűnik. A csomagolási papír azonban ennél olcsóbb: például a többrétegű papírból készült orsó kilója körülbelül 200 forint, ezután kell szinte ugyanekkora összegű termékdíjat fizetni. A csomagolási papír EPR díja ugyanis 171 forint. Elég nehezen érthető, miért kerül a begyűjtés annyiba, mint a gyártás és kiszállítás – ráadásul a használt papírért még fizetnek is a papírgyárak.
Káosz a regisztrációban
Ugyancsak gond, hogy a vállalatok jelentős része nem tudja, kell-e regisztrálniuk a MOHU rendszerébe, és ha igen, hogyan. A cég honlapján mindössze egy pár bekezdéses információ van erről. Talán ez lehet az oka, hogy a vállalatok jelentős része, az intézményi elkülönítetten gyűjtött hulladék volumenének közel 30 százalékát termelő szervezetek, azaz cégek tízezrei még nem regisztráltak még a MOHU-nál. Ugyanakkor olyan vállalatok is megjelentek az alvállalkozói listában, akik le sem szerződtek a MOHU-val, és ez jogilag is aggályos lehet.
