Az idei év első felében fokozatosan kivonja a hazai piacról a műanyag poharakat, és dizájnos, egyben szemléletformáló tervezésű papírpoharakra cseréli a melegital-automatákban használtakat a Coca-Cola HBC Magyarország. A vállalat célja az, hogy a teljesen újrahasznosítható papírpoharak révén is csökkentse műanyag-felhasználását, és ösztönözze a szelektív hulladékgyűjtést. A váltásba a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) számos hallgatóját is bevonták.
Mindenkinek fontos
Mi vezette a Coca-Colát a pohárcsere-akció felé? – kérdeztük elsőként a Coca-Cola HBC Magyarország közösségi és ügyfélpartnerségi vezetőjét.
– Fenntarthatósági törekvéseinkkel összhangban fokozatosan kivezetjük a piacról az egyszer használatos műanyag poharainkat, melyeket jellemzően kávéautomatákban használtunk. A főként munkahelyi környezetben, oktatási intézményekben, nagyáruházak előtereiben, közlekedési csomópontokban és egészségügyi intézményekben jelenlévő automaták a tervek szerint 2022 első félévére kizárólag 100 százalékban újrahasznosítható papírból készült pohárban adják majd az italokat a fogyasztóknak – mondja Nyilas Orsolya.
Mit jelent ez a vállalat magyarországi kibocsátásában, a felhasznált alapanyag-mennyiséget illetően; hány darab poharat, mennyi automatát érint a változtatás?
– A hazai automatapiacon kirajzolódó trend azt mutatja, hogy egyre nagyobb igény van a melegital-automatákra. Jelenleg körülbelül 14 ezer melegital-automata működik a hazai piacon, amelyekből éves szinten 100 milliós nagyságrendben kerülnek ki poharak. Mi több mint 1000 automatát üzemeltetünk az országban, ez tehát több millió darab poharat jelent.
A papírpoharakra való átállás minden érintett számára fontos: vállalatként mintegy 30 tonnával kevesebb műanyagot fogunk felhasználni, a fogyasztóink tudatosságra ösztönző új dizájnnal és élménnyel találkoznak a melegital-automatáinknál, a vevőpartnereink fenntarthatósági törekvéseit támogatjuk, és mindeközben fiatal tehetségekkel működünk együtt a tervezés során.
Miért fiatal egyetemi hallgatók számára írta ki a pályázatot a Coca-Cola HBC Magyarország?
– Körforgásos gazdaságra vonatkozó víziónkat nem tudjuk egyedül megvalósítani, hiszen az az együttműködésre épül, ahol a fogyasztókkal, döntéshozókkal, iparági és szakmai szervezetekkel közös célért dolgozunk. A körforgásos gazdaság megteremtése olyan többszereplős együttműködést igényel, amelyet mi is ösztönözni próbálunk. Aktív párbeszédre, hatékony edukációra, széles elérésre és együttműködésekre törekszünk. Ennek a párbeszédnek a része az, amikor a fogyasztóinkkal kapcsolatba lépünk italcsomagolásainkon keresztül. Éppen ezért gondoltuk úgy, hogy a MOME-val közösen pályázatot írunk ki fiatal alkotók számára arra, hogy milyen legyen az új, 100 százalékban újrahasznosítható papírpoharak dizájnja. A fiatalok által megálmodott kreatívok reményeink szerint tetszeni fognak a fogyasztóknak, és kellően figyelemfelkeltőek is lesznek, hiszen nem mindegy, hogy miből isszuk a kávénkat, és fontos, hogy a csomagolás a körforgás része maradjon.
Milyen hasonló programjai vannak globálisan a vállalatnak, és azok révén milyen kibocsátáscsökkentést, milyen szemléletformáló hatást ér el amárka?
– Felelős nagyvállalatként hiszünk abban, hogy minden csomagolásnak van értéke és élete is az elsődleges felhasználást követően. Az elmúlt esztendők innovációs tevékenységének köszönhetően italcsomagolásaink 100 százalékban újrahasznosíthatóak. A fenntartható csomagolások minél szélesebb választékában hiszünk: ami közös, hogy minden csomagolásunk, így a melegital automatákban elérhető poharak esetében is fontos a visszagyűjtés és az újrahasznosítás. Fenntarthatósági célkitűzéseink egyik alappillére a 2018 elején meghirdetett globális Hulladékmentes Világprogramunk. A vállalásaink között szerepel, hogy 2030-ra a felhasznált csomagolóanyagaink 100 százalékának megfelelő mennyiséget gyűjtjük be, és hasznosítjuk újra.
Üdítőitalaink csomagolását számos alkalommal fejlesztettük az utóbbi években, hogy egyre környezetkímélőbb megoldásokat tudjunk bevezetni. Szerepünk van abban, hogy a hazai gyártásban felhasznált műanyag mennyisége az elmúlt években 15 százalékkal csökkent, emellett aludobozaink súlyát is sikerült csökkentenünk. Stratégiánk fontos eleme az innovatív csomagolási megoldások kifejlesztése is: ilyen a tavaly nyáron bemutatott papírpalack prototípusunk. Nem először mutatjuk meg, hogy fontosnak tartjuk csomagolásainkon keresztül az újrahasznosítás népszerűsítését. Az Üres palack is érték kampányunkban a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára hívtuk fel a figyelmet, illetve üdítőitalaink kupakjain és csomagolásán arra emlékeztetjük a fogyasztókat, hogy a termékek csomagolásai 100 százalékban újrahasznosíthatóak, így minden palacknak, doboznak, üvegnek helye van a körforgásos gazdaságban. A The Coca-Cola Foundation támogatásával, vízügyi és civil oldallal összefogva létrehozott hazai kezdeményezésünkkel, a Tisza hulladéktól való megtisztítására irányuló Hulladékmentes Tisza programmal élővizeink védelme mellett a fogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságát igyekszünk elősegíteni.
Alapvető az üzenet
– A MOME szellemiségéhez, értékvilágához alapvetően nem a multinacionális nagyvállalatok általában nem éppen fenntartható működése áll közel. Ugyanakkor a műanyag poharak kivonásának célkitűzése és újrahasznosítható papírból készült eszközökkel való kiváltása olyan elköteleződés a Coca-Cola részéről, amit örömmel támogattunk – mondja Vargha Balázs.
A MOME Média Intézetének igazgatója maga is részt vett a hallgatói pályamunkákat elbíráló zsűriben. – Az ilyen projekteknél mindig alapvető fontosságú a kommunikációs üzenet. A tervezés első fázisában nem a kreativitás, az esztétika a fókusz, hanem az üzenet áll. Ezután jelenik meg a tervben a személyes megközelítés és érzékenység, a szakmai preferencia. Nem biztos, hogy végül a fogyasztóban tudatosul, hogy végül is milyen eszközökkel éri el a tervező a kívánt hatást. Nem tudatos folyamat, hogy hogyan érzékenyít a tárgy egy-egy fontos társadalmi vagy jelen esetben ipari-ökológiai kérdésre. S voltaképpen nem is ez a fontos, hanem az, hogy a végkifejlet megvalósuljon, az üzenet, az emóció „átmenjen” – foglalja össze a grafikai tervezés küldetését és eredményességét az oktató.
Stefan Lengyelt idézve rámutat: a dizájn alapvetően ráció és emóció ötvözete, a kommunikációs tartalom, az alkotói intuíció, esztétikai minőség és képi ábrázolás, arányok és formák dinamikus elegye. – Ez különösen kell, hogy érvényesüljön a zöld- vagy ökológiai kérdéseknél, ahol nem szabad a véletlenre bízni az üzenet dekódolását – teszi hozzá.
Vargha Balázs úgy tapasztalja, az ilyen érzékeny globális-közéleti témák terén is egyre több a megkeresés a MOME felé – s gyakran éppen az említett alapvető, minőségi igények miatt. – Ez nekünk is jó, hiszen részt tudunk venni a szellemiségünkhöz, az elkötelezettségünkhöz közel álló projektekben. Másrészt a hallgatók is tapasztalják, milyen a „piacon”, az egyetem falán túlról, valós gazdasági-megrendelői környezetből kapni megbízást, és annak az elvárásaihoz igazodóan teljesíteni.
Ma ez a legfontosabb kérdés
– Mivel alapvetően nem képzőművésznek, hanem grafikai tervezőnek készülök, számomra elfogadható, hogy nem csak a szabad inspiráció „mozgatja a kezem”, hanem első impulzusként a megrendelői igény. Ahhoz persze már nekem kell hozzátenni a művészi igényt, az esztétikumot, akár arculatterv, akár logó, akár csomagolás a megbízás tárgya – mondja De Jong Zsuzsu. Ő az egyike annak a három nyertes tervezőnek, akiknek munkáját (az eredeti, 43 jelentkezőből kiválasztott 10 közül) díjazta a Coca-Cola és a MOME közös zsűrije.
A hallgatónak markáns véleménye van arról a társadalmi célkitűzésről, ami a Coca-Cola projektjét ihlette. – A fenntartható fejlődés szerintem a legfontosabb kérdés. Azért pályáztam, hogy része legyek a folyamatnak, amiben felhívjuk a figyelmet erre, és egyben az is, hogy ezt olyan módon, ez esetben olyan tárggyal tegyem, ami pozitív hatást, élményt nyújt azoknak, akik érintkeznek vele.
Zsuzsu végül 6 pohártervet készített el. – Az egyszerűség koncepcióját követtem. Úgy érzem, ez az, ami leginkább közel áll a fenntarthatóság, újrafelhasználhatóság korszerű szemléletéhez. Ugyanakkor azt is fontos szempontnak tartottam, hogy a könnyedség, a szerethetőség, a játékosság érzelmi világához is közel álljon a dizájn, ezért végül is kifejezetten játékosra, sőt, voltaképp játékká alakítottam a pohártervet. Azzal, hogy bevonom a fogyasztót egy egyszerű játék megoldásának folyamatába interaktívvá teszem a kávézást, valamint a kialakult érintettség miatt a design üzenete az újrahasznosítás gondolata személyesebbé és fontosabbá válik. Végiggondoltam, miket lehet és szoktunk játszani analóg módon, így jutottam például a keresztrejtvény, az amőbázás hagyományához, amik papíron jól játszhatók – foglalja össze a tervezés folyamatát Zsuzsu. Mindezzel az volt a célja, hogy a csomagolás tudatosan-tudattalanul is arra terelje a felhasználót, hogy megfelelő módon „gondoskodjon” a pohárról. – Igaz, hogy a papír kevésbé környezetterhelő, mint a műanyag, de azért ennek is a helye a megfelelő visszagyűjtő edényben, a kék kukában van. Ezért ez a szín is hangsúlyos szerepet kapott a terveimen.
De Jong Zsuzsunak egyébként abban is sok tapasztalatot hozott ez a projekt, hogy megerősítette benne: számára a tervezés nem a négy fal közötti művelet. – A szabadban – ott lehet igazán inspirációt szerezni. Nekem valahogyan ott jön át, hogy mit is akarhat, mire is gondolhat a fogyasztó; ott jutottak eszembe a főbb motívumok, és az az alapgondolat, hogy játékosan könnyebb.
