Egy okosvállalat nagymértékben képes alkalmazkodni a változásokhoz. A technológiát, az emberi tényezőt és az információkat egyesíti belső működésében, hogy optimálisan reagáljon a környezeti igényekre.
Harmadik ipari forradalom
A digitális forradalom – ami gyakorlatilag a harmadik ipari forradalom – pozitív hatással volt a kommunikációra, gördülékenyebbé és hatékonyabbá téve azt. Ezenkívül az új technológiák szélesre tárták a kaput az új lehetőségek előtt az összes ágazat számára. Ezek a technológiák hatással voltak az üzleti világra és az iparágakra, segíthetik az őket kihasználó vállalatokat az üzleti modelljük fejlesztésére. Ez tekinthető egy evolúciós folyamatnak is, amelynek az intelligens vállalat a végállomása.
Az okosvállalattá válás olyan előremutató megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a cég nagyobb célokra összpontosíthasson. Egy okosvállalat úgy érhet el magasabb célokat a versenytársait felülmúlva, hogy ezek megvalósításához alacsonyabb költség és gazdagabb fogyasztói élmény társul.
Napjainkban a munkaerőhiány a gazdasági szereplők mindegyikét sújtja. A megoldás leginkább a digitalizációban és az automatizálásban rejlik. Előbbiek jó lehetőségek a cégeknek arra, hogy növeljék termelékenységüket és hatékonyságukat. Reflektorfénybe kell kerülnie az adatelemzéseknek. A monitoring-tevékenység során kinyert adatokat a döntéshozatalnál is számba kell már venni.
Számtalan olyan innovatív globális trend létezik, amely változásokat jelez a vállalatok üzleti modelljének kialakításában és üzletvitelükben. Ezek a változások néhány más trenddel párosulva arra késztetik a vállalatokat, hogy újragondolják üzleti modelljüket és üzleti tevékenységüket.
Okoscéggé válás a jövő útja
A nemzetközi szakzsargonban használt „smart company” elnevezés itthon okos- vagy intelligens vállalatként honosodott meg. Mi az okosvállalat elnevezést használjuk.
Annak meghatározása, hogy mi az okosvállalat, legalább olyan nehéz lehet, mint annak definiálása, hogy mi az okos ember. Évtizedek óta tudjuk, hogy az intelligencia különböző típusai segíthetnek életünk különböző területein, és valami hasonló történik az okosvállalkozásokkal is. Ha mégis egy alapdefiníciót szeretnénk megfogalmazni, akkor azt mondhatnánk, hogy okosvállalat vagy -vállalkozás az, amely tudja, hogyan használja fel a rendelkezésre álló erőforrásokat céljainak elérése érdekében. Röviden azt is mondhatnánk, hogy az okosvállalat a digitális átalakulás útján jár. Ma már sokféle olyan technológia létezik, ami megkönnyíti a cég működését. Az okosvállalat nem fél a technológiától, sem az átvétellel járó változásoktól.
Tudja, hogyan hozhatja ki belőle a legtöbbet a jobb működés érdekében, hogy elérje a kitűzött céljait. Az okoscég olyan vállalat, amely tudja, hogyan kell kommunikálni. Mind a külső, mind a belső kommunikáció fontos tényező, amelyet figyelembe kell venni a vállalat intelligenciájának szempontjaként. Így egy okoscég tudja, hogyan kell meghallgatni ügyfeleit és kommunikálni velük, de nem csak azt. Azt is tudja, hogyan lehet gyors és hatékony a belső kommunikáció vertikális és horizontális viszonylatban egyaránt.
Egy okosvállalat tudja, hogyan kell felismerni a változásokat, és azokhoz alkalmazkodni. Gondoskodik arról, hogy megértse a vevőt, és versenytársainál jobban és gyorsabban tudja kínálni nekik, amire szükségük van. Ugyanakkor szervezetét és termelési folyamatait a piaci igényekhez tudja igazítani a jobb munkavégzés és a hatékonyabb működés érdekében. A globalizáció hatásai miatt az üzleti szektornak azonnali válaszadásra van szüksége, vagyis igény mutatkozik az okosvállalat irányába történő átalakulásra. Egy ilyen vállalat agilisan és relevánsan képes bármilyen helyzettel szembenézni. Egy okosvállalat a fentieken túlmenően erőforrásokat fektet a kezelt információkba, rendszerezi, kezeli és felhasználja mindazokat az adatokat, amelyek a hosszú távú eredmények elérését segítik. A vállalat szabályozási rendszerének minden belső területen magában kell foglalnia a technikai, technológiai fejlesztést, a tudást és az emberi készségek fejlesztését.
Okosvállalat létrehozásánál alapfeladat a tudás technológiába történő integrálása, mégpedig az emberi tényező és a döntéshozatal tökéletes felismerésével. Vagyis az okosvállalat alapjait a hatékony technológiai rendszerrel optimalizált kézzelfogható és immateriális erőforrások jelentik, amelyek segítenek a vállalat termelékenységének javításában és céljai teljesítése felé történő irányításában. Az információs társadalomban a technológia prioritást élvez, ezért a vállalatoknak el kell kezdeniük az innovációt segítő digitális ismeretek és alkalmazások bevezetését saját területükön.
Egy okosvállalat rendelkezik a szükséges eszközökkel, amelyek a működés hatékonyságával megerősítve ösztönzik a fejlődést és a döntéshozatalt. Az új technológiák több szinten mérhető előnyt jelentenek. Amellett, hogy időt és pénzt takarítanak meg, hatással vannak a termelékenységére, és jelentős versenyelőnyt jelentenek. Mi a jelentős különbség a hagyományos vállalat és az okosvállalat között? A különbséget leginkább az alkalmazkodási és innovációs képesség területén fedezhetjük fel, amelyet ez utóbbi a belső fejlődésében mutat meg.
Adatvezérelt döntéshozatal
Az információ korszakára adott reakcióként született meg az okosvállalat koncepciója. Egyik oldalon van a hatalmas mennyiségű adat (a szakzsargonban Big Data korszak) és a gyorsan fejlődő technológia. A másik oldalon változik a gondolkodásmódunk is, de korántsem mindig képes tartani a „sebességet” az információs sztrádán. Jelen időszakot nyugodtan nevezhetjük az információ túlkínálat korának is. Az okosvállalatokat az jellemzi, hogy az általa gyűjtött adatokat képes cselekvőképes tudássá alakítani úgy, hogy a megfelelő technológiát használja az általa megfogalmazott célok elérése érdekében. Mindezt egy új üzleti modell keretein belül teszi.
Magának, az új technológiának a beszerzése fontos, de nem elégséges feltétele annak, hogy egy vállalat elinduljon az okosodás útján. Szemléletváltásra van szükség abban a tekintetben, ahogyan a cég munkatársai az adatokról gondolkodnak. Továbbá annak elsajátítása is fontos, hogyan lesz az adathalmazból érték. Számos szervezet gyakran használja az adatokat olyan információk megtalálására és kinyerésére, amelyek segíthetik a stratégiai tervek kidolgozását. Ezeknek a stratégiai terveknek a hatékonysága és hasznossága meghatározza a szervezet jövőjét és azt, hogyan boldogul a növekvő verseny kihívásai között. Ma már a szolgáltatóipar alkalmazkodik a vállalatok azon igényéhez, hogy adatokat szeretnének feldolgozni. Ennek köszönhetően a piacot elárasztják azok az ajánlatok, amelyek az új informatikai megoldások lehetőségeiről szólnak. Az IT-szektor és a nagysebességű internet gyors fejlődésével a vállalatok ma már hatalmas mennyiségű információhoz, feldolgozó és megosztási rendszerekhez férnek hozzá. A Big Data korszakában az információhoz való hozzáférésből származó előny több területen is megmutatkozik, azonban ez nem csak a bevétel növekedésében és a tartós ügyfélkapcsolatokban nyilvánulhat meg. Az előbbieken túl ugyanis a figyelmeztető jelzésekre való érzékenység kialakításáról is szólnia kell, ami lehetővé tenné a vállalatoknak a számukra kedvezőtlen piaci folyamatok megelőzését vagy mérséklését.
A vállalat okosodásának – a fentiek szerint – fontos pillérei a megfelelő minőségű adatok gyűjtése, feldolgozása, a vezetői döntések során történő felhasználása és a cégen belüli kommunikáció. Az adatminőség és a kommunikációs hiányosságok hátráltathatják a döntéseket, amikor az adatáramlás a szervezeten keresztül történik.
Fontos az emberi tényező
Bármelyik szektort is vesszük alapul, a gépesítés és automatizálás szükséges, de nem elégséges feltétele a versenyképesség fenntartásának. Legalább ilyen súllyal esik latba a munkatársak felkészültsége és az alkalmazott vállalatirányítási rendszer korszerűsége.
Egy okosvállalaton belül a speciális tudás az üzleti siker kulcsa, mert a hozzáértő és elkötelezett munkatársi gárda segít maximalizálni a tevékenységek teljesítményét és hatékonyságát. Egy okosvállalat tudja, hogyan kell értékelni a munkatársai által végzett munkát, és ennek megfelelően jutalmazni őket. Tudja, hogyan kínáljon ösztönzőket, és hogyan használja ki a munka rugalmasabbá tételének új módjait. Tudja, hogyan kell csapatait megfelelően képezni és frissíteni. És azt is tudja, hogyan motiválja és vonja be embereit a vállalat céljaiba.
Gépek mindenhol
Bármerre is nézünk, minden szektorban a cégek okosodásának lehetünk a szemtanúi. Habár a megvalósítottsági szint tekintetében vannak eltérések, a vállalatok szinte minden ágazatban okosodnak. Akár megemlíthetjük itt az agráriumot is, hiszen a mezőgazdaságban jelentős modernizációt figyelhetünk meg. Például egy korszerű erőgép hasonló szintű informatikai megoldásokat tartalmaz, mint egy személygépkocsi. A szektornál maradva, napjainkban már drónokat is használnak a korábban nagyon költségigényes légi felvételek készítésére. A korábbi hektáralapú talajmintavétel is sokat „okosodott”. A tápanyagtartalom megállapítása és az erre méretezett vetés, növényvédelem és öntözés megtervezése az okostechnológiák segítségével sokkal eredményesebben és célzottabban végezhető el. Szinte mindegy, hogy melyik gazdasági szektorban nézünk körül. Amikor gépesítésről beszélünk, akkor meg kell említeni a szűkebb és tágabb értelemben vett informatikai rendszert is. Valójában egy modern vállalatnál a számítástechnika egyfajta nélkülözhetetlen idegrendszer, amely végigvonul a „testén”, és a megfelelő működése kiemelten fontos.
Kétségtelen tény, hogy egyre jelentősebb a gépek jelenléte a vállalatok működésében, de az emberi tényezőről semmiképpen sem szabad elfeledkezni. Az okostechnológiák használatához fontos feladat a munkavállalók képzése is, viszont nemcsak a munkavállalókat kell átképezni, hanem a menedzsmentet is. Ugyanis ők azok, akik hosszú távú stratégiai, valamint napi szintű operatív döntéseket is hoznak.
Digitális innovációs központok
Az Európai Bizottság stratégiai célja az európai ipar digitalizálásának elősegítése. Ezt úgy kívánja elérni, hogy ösztönözi a digitális innovációs központok (Digital Innovation Hubs) fejlődését, országhatárokon átívelő együttműködését, a különböző szakterületeken bevált jó gyakorlatok megosztását. A tervek szerint az EU 2022 végéig 1,38 milliárd eurót fog az ilyen jellegű fejlesztésekre fordítani. Az európai digitális innovációs központok a kis- és középvállalkozásokra, valamint a startupokra vonatkozó politika fontos eszközeiként támogatni fogják a vállalatokat a zöld és digitális kettős átállásban. Ez a fent kifejtett témánk vonatkozásában annyit jelent, hogy könnyebbé válik a vállalatok „okosítása”.
Czékus Mihály
