Miután a fuvarok 40 százalékát –sokszor illegális eszközökkel – elviszik a magyar szállítmányozók orra elől, nőhetnek a tranzitforgalomból származó bevételek, tisztulhat a fuvarozói piac az új szabályozással.
Évtizedes probléma oldódhat meg
Évente több mint kétmillió nehéz-tehergépjármű szeli át Magyarországot. E hatalmas tranzitforgalomból lényegesen többet is profitálhatna hazánk. Minőségi szolgáltatások – például őrzött parkolók és szálláshelyek építése – és hatékonyabb útdíj-, illetve engedélyellenőrzés, gyorsabb határkeresztezés esetén akár többmilliárd forintos plusz bevételhez juthatnának a magyar vállalkozások és a költségvetés. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a kormány logisztikai szektort érintő tervezett intézkedései – infrastruktúra fejlesztések feltételeinek megteremtése, szigorúbb hatósági ellenőrzések, minimális szolgáltatási díj bevezetése stb. –, évtizedes problémákra nyújthatnak megoldást, elősegítve a vonzóbb logisztikai infrastruktúra kiépítését, a trükköző külföldi fuvarosok kiszűrését és a magyar árufuvarozói piac versenyképességének növelését.
Alig van vonzó szolgáltatás
Hazánkban a logisztikai szektor az éves GDP több mint 5 százalékát adja, ami akár duplája is lehetne, ha Magyarország jobban kihasználná geopolitikai adottságait. Az említett 2 millió jármű mellett és több millió tonna tranzitárut kezelnek vasúton, közúton és vízen. Ugyanakkor a hazai árufuvarozás számos olyan belső és külső problémával küzd évtizedek óta, amely gátja a nemzetközi versenyképességnek – mondta nemrég az MLSZKSZ elnöke. Fülöp Zsolt szerint a tranzitforgalomban hazánk eddig csak az útdíjbevételekre épített. Alig rendelkezünk olyan kiegészítő szolgáltatásokkal – például őrzött kamionparkoló, szálláshelyek –, amik további forgalmat vonzanának, illetve plusz bevételeket generálnának a szolgáltatószektornak és közvetve az államnak. Ahhoz, hogy az ország vonzó áthaladási útvonal lehessen, fejleszteni szükséges a határkeresztezési folyamatokat, mert a hosszú várakozások miatt a fuvarok egy része más útvonalakat keres. Továbbá figyelmet kell fordítani olyan további árumegállítói funkciók erősítésére, mint a záhonyi vasúti nyomtávváltásból származó lehetőségek, a budapesti repülőtér körüli e-kereskedelmi elosztóközponti fejlesztések, a tengeri konténeres forgalom regionális elosztói szerepének erősítése, vagy a V0 vasúti körgyűrű által generált forgalomvonzó képesség kihasználása.
40%-ot „ellopnak” előlünk
Az infrastruktúra hiánya mellett komoly problémát jelent, hogy a magyarországi fuvarok 40 százalékát az EU-n kívüli, harmadik országbeli – török, albán, szerb stb. – fuvarosok viszik el a magyarok elől, jelentős részét engedély nélkül, kijátszva a nemzetközi kvótákat/egyezményeket. Eddig nem volt olyan ellenőrző rendszer, amely hatékonyan tudott volna fellépni az engedélyekkel trükköző vagy az útdíjat nem fizető kamionosokkal szemben. Ha nem magyar fuvarozó szállít, akkor nem magyar cégnél landol a fuvardíj, amelyből aztán a vállalkozás végül adót fizet. Nem magyar munkavállaló végzi a feladatot, és végül, ha nem érik tetten a szabálytalan szállítót, akkor a hatóság sem tudja szankcióval sújtani őt, azaz összességében a nemzetgazdaság szempontjából mindenki rosszul jár.
A szakma üdvözli a tervet
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a logisztikai szektor szereplőivel együttműködve most számos intézkedést, szabályozói változást tervez. Megteremtik a feltételeit, hogy korszerű és biztonságos szálláslehetőséggel kibővített parkolók jöhessenek létre az ország számos pontján. Emellett felülvizsgálják a kulcsfontosságú közúti és vasúti határátkelők áteresztőképességét befolyásoló határforgalmi gyakorlatokat, s szigorúbb ellenőrzési rendszert vezetnek be az engedély nélkül fuvarozó külföldiekkel szemben. Emellett bevezetik a minimális szolgáltatási díjat és az e-fuvarlevelet, valamint maximálják a fuvarozásba bevonható alvállalkozók számát, illetve a fuvarozók (közút, vasút, víz, légi) egymás közötti elszámolásának fizetési határidejét.
A kormány már a következő években 100 milliárd forintot meghaladó plusz bevétellel kalkulál a nemzetközi áruforgalomhoz kapcsolódóan a növekvő útdíjak, valamint a hatékonyabb ellenőrzési rendszer bevezetése miatt. Mindez nyilván feltételezi a forgalom további bővülését. Az MLSZKSZ jónak tartja a tervezett intézkedéseket és közreműködést kínált azért, hogy elősegítsék a tranzitforgalom-bevételek növelését, a fuvarozói piac tisztulását, és nőjön a magyar árufuvarozás versenyképessége.
(forrás: MLSZKSZ)
