Az Agritechnica 2023 kiállításon nemcsak mezőgazdasági gépek és robotok, drónok voltak, hanem elárusító automaták is igaz, csak egyetlen standon. Japánban teljesen általánosak, jól megférnek a kisebb-nagyobb üzletekkel és vendéglátóhelyekkel és kis túlzással szinte mindent meg lehet belőlük vásárolni. Ezzel szemben nálunk az önkiszolgáló, személyzet nélküli bolttól még idegenkednek, de a gazdaságtanul működő, irreálisan alacsony forgalmú, személyzetes boltok bezárásától is ellenzik. Akkor most hogyan tovább?
Automaták reneszánsza?!
Az idősebb korosztály minden bizonnyal emlékszik, a nagy, forgópolcos, vagy fiókos, Utasellátós automatákra, amelyből leginkább előre elkészített szendvicseket, egyszerűbb cukrászsüteményeket és édességeket is lehetett vásárolni, a nagyobb vasútállomásokon.
Az forróital-választékot a kávé, kakaó jelentette, a hűtött, a szódavízre és talán 2-3 féle szörpre korlátozódott.
Néhány éve feltűntek a repülőtereken a frissvirág automaták, bár ezek sikere vitatható, legalábbis ami a benne elhelyezett virágok frissességét és eladási (forgási) sebességét illeti.
Az automaták gyártói és forgalmazói most teljesen új megközelítésben, a mindennapos, első sorban friss élelmiszereket – főleg zöldség- és gyümölcs – vették célba – nem titkolt szándék -, a kis magántermelők segítése és a helyi fogyasztók ellátása. Igaz, már vannak meleg ételes automaták is.
A termelői piacok közkedveltek, de csak a hét egy-két napján vannak nyitva és akkor is csak néhány órán át. De mi legyen a megmaradt, el nem adott terménnyel, termékkel? Tegyük automatába, amely még 2-4 napig, vagy még később is non-stop és garantáltan eladható! A piaci áttörés viszont még várat magára.
Hogyan működik?
Először is egy-egy ilyen berendezést hivatalosan el kell helyezni, mivel közterületen van és célszerű valamilyen időjárástól védő helyiséget is kialakítani köré, leginkább a tűző naptól, zuhogó esőtől és hótól. A gépek kellően vandálbiztosak, de természetesen központi csendes riasztórendszerbe is köthetők, a közterületi kamerától függetlenül.
Kell egy, a bankautomatákhoz hasonló informatikai összeköttetés is, típustól függően csak bankkártyával, vagy akár készpénzzel is fizethetünk.
Az automatát használó gazdáknak, termelőknek előzetes nyilvántartásba vételre van szükség, hogy termékeiket elhelyezzék az adott automatába, a rendelkezésre álló szabad helyre. Akár a használható rekeszek száma is megszabható termelők részére. A feltöltéshez egyéni PIN-kód szükséges vagy ma már okostelefonos alkalmazás is lehetséges. Sőt, a kívánt vételár is megadható. A használatért termelők fizetnek, hasonlóan, mint a piaci standdíjat.
A vevők csak elindítják a vásárlást az érintőképernyőn, megadva a rekeszek sorszámát, amelyek a fizetést követően automatikusan kinyílnak, az áruk hozzáférhetők. Az üres rekeszek a vásárlás után egy ujjal bezárhatók.
Napjaink intelligens rendszerénél már nem probléma, hogy a feltöltő személyét, a termelőt, az eladáskor összekapcsolja a vásárlóval, így azonnal megjelenik a vételár a termelő bankszámláján. Ez utóbbi alapján azt is nyomon követheti, miből, mennyi fogyott el, mit kell pótolnia.
„Sarki” bolt is lehet
Természetesen akár bolthálózatok is kezdeményezhetik ilyen eladó automaták telepítését, akkor azonban nekik kell gondoskodniuk, hogy az alkalmazott, például kisteherautóból rendszeresen feltöltse a készleteket, akár több ponton vagy több településen is.
